gyik

Milyen GINOP Plusz pályázatok érhetők el 2026-ban?

2026-ban várhatóan több, innovációt és technológiafejlesztést támogató GINOP Plusz konstrukció is elérhető a vállalkozások számára. Ilyen például a K+F projekteket támogató GINOP Plusz-2.1.1-24 – Fókuszterületi innovációs projektek támogatása, valamint a GINOP Plusz-2.1.4-25 – KKV innovációk piacra vitelének támogatása, amelynek benyújtási időszaka 2025. október 13. és 2026. február 9. között tart. Emellett elérhető a GINOP Plusz-1.4.5-25 – „Nemzeti Bajnokok” kombinált hitelprogram és a GINOP Plusz-1.4.3-24 – KKV Technológia Plusz Hitelprogram is, amelyek a KKV-k technológiai és szervezeti megújulását, illetve zöld és digitális beruházásait támogatják. A konkrét benyújtási határidők és feltételek pályázatonként eltérnek és időközben módosulhatnak, ezért mindig az aktuális hivatalos felhívás az irányadó.

Milyen egyedi kormánydöntéssel nyújtható (EKD) támogatások érhetők el 2026-ban?

2026-ban egyedi kormánydöntéssel nyújtható (EKD) támogatás elsősorban nagy értékű, stratégiai jelentőségű vállalati beruházásokhoz vehető igénybe. Támogathatók többek között vállalati képzési programok, új termelő tevékenység létrehozását, valamint a termelő tevékenység fejlesztését célzó beruházások. Az üzleti szolgáltató (BSC) központok létrehozására vagy bővítésére irányuló projektek EKD keretében munkahelyteremtő támogatásban részesülhetnek, amely új, magas hozzáadott értékű munkahelyek létrehozása esetén érhető el. A kutatás-fejlesztési projektek megvalósítása és kutatás-fejlesztési központok létesítése, bővítése szintén támogatható az EKD keretből. A konkrét feltételek, jogosultsági küszöbök és támogatási intenzitások minden esetben a projekt egyedi jellemzői és az aktuális kormányzati szabályozás alapján kerülnek meghatározásra.

Ki jogosult magyarországi vállalkozásfejlesztési támogatásokra?

Magyarországi vállalkozásfejlesztési támogatásokra általában olyan hazai székhellyel rendelkező mikro-, kis-, közép- vagy nagyvállalatok jogosultak, amelyek megfelelnek az adott pályázati felhívás részletes feltételeinek. Alapkövetelmény a köztartozásmentesség, a rendezett munkaügyi kapcsolatok megléte, valamint az, hogy a beruházás helyszíne szerepeljen a cégkivonatban telephelyként. Fontos feltétel továbbá az átlátható vállalati működés, azaz az átláthatósági nyilatkozatok teljesítése. Egyes konstrukciók emellett előírhatnak méret-, ágazati, regionális vagy minimum beruházási értékhez kapcsolódó feltételeket is, ezért minden esetben az adott támogatási program konkrét kiírása az irányadó.

Hogyan lehet sikeresen pályázni uniós forrásokra Magyarországon?

Sikeres pályázáshoz elengedhetetlen az adott felhívás részletes, „betűről betűre” történő megismerése, valamint a projekt alapos előkészítése. Fontos, hogy a tervezett beruházás illeszkedjen a pályázat céljaihoz, a vállalat stratégiájához, és a költségvetés reális, alátámasztható és finanszírozható legyen. Már a pályázat beadása előtt tisztázni kell a jogosultsági feltételeket, a szükséges dokumentumokat, a beruházás helyszínét és a vállalt indikátorokat (pl. létszám, árbevétel, export, K+F mutatók). A siker egyik kulcsa az adminisztratív pontosság: hiánypótlás elkerülése, határidők betartása, konzisztens adatok a pályázat minden mellékletében. Érdemes olyan szakértőt bevonni, aki ismeri a bírálati szempontokat és a tipikus buktatókat, így a projekt nemcsak támogatható, hanem valóban nyerésre is esélyes lesz.

Milyen támogatás jár napelem telepítéshez vállalkozásoknak?

Vállalkozások napelem telepítésére jellemzően vissza nem térítendő támogatást vehetnek igénybe, amely a beruházási költségek akár 30–50%-át is fedezheti, a konkrét program feltételeitől és a beruházás helyszínétől függően. A támogatás általában magában foglalja a napelemes rendszer eszközbeszerzését, a kivitelezést, a kapcsolódó tervezési és engedélyeztetési költségeket, valamint szükség esetén az energiamenedzsment- és monitoringrendszerek kialakítását is. Egyes konstrukciók további előnyt nyújthatnak, ha a beruházás energiahatékonyságot növelő vagy zöld átállást támogató elemekkel is kiegészül. A pontos támogatási intenzitás, a jogosultsági feltételek és a rendelkezésre álló keret mindig az aktuális pályázati kiírásokban található, ezek alapján érdemes megtervezni a beruházást.

Mi a különbség a vissza nem térítendő támogatás és a kedvezményes hitel között?

A vissza nem térítendő támogatást nem szükséges visszafizetnie a kedvezményezettnek, amennyiben teljesíti a támogatói okiratban vagy támogatási szerződésben rögzített kötelezettségeit. míg a kedvezményes hitel egy alacsony kamatozású vagy kamatmentes (kamattámogatott) kölcsön, amelyet meghatározott feltételek mellett vissza kell téríteni. A kombinált konstrukciók gyakran ötvözik a visszatérítendő és a vissza nem térítendő támogatásokat.

Hány százalékos támogatásra számíthatnak KKV-k a zöld átálláshoz kapcsolódó pályázatok során?

A zöld átálláshoz kapcsolódó pályázatok esetében a KKV-k általában 30–50%-os támogatási intenzitásra számíthatnak, a vállalat méretétől, a projekt típusától és a megvalósítás helyszínétől függően. A kisebb cégek jellemzően magasabb, a nagyobb vállalkozások alacsonyabb arányú támogatásra jogosultak. A GINOP Plusz-1.4.5-25 – „Nemzeti Bajnokok” kombinált hitelprogramban 30% vissza nem térítendő támogatás érhető el, amelyhez kedvezményes hitel kapcsolódik, és a projekt tartalmazhat zöld átálláshoz kapcsolódó fejlesztéseket is (például energiahatékonysági beruházásokat, megújuló energiahasználatot vagy digitalizációt támogató elemeket). A konkrét támogatási mértéket és feltételeket mindig az aktuális felhívás és az egyedi projektjellemzők határozzák meg.

Hány százalékos támogatásra számíthatnak nagyvállalatok a zöld átálláshoz kapcsolódó pályázatok során?

Nagyvállalatok általában 30%-os támogatási intenzitásra számíthatnak a zöld átállást célzó pályázatokban, a projekt helyszínétől, a tevékenység típusától és az adott kiírás feltételeitől függően.

Az EKD támogatás keratein belül a beruházás típusától és helyszíntől függően, akár 20-30% vissza nem térítendő támogatás érhető el és a projekt tartalmazhat zöld átálláshoz kapcsolódó fejlesztéseket.

Az energiahatékonysági fejlesztésekhez és a környezetvédelmi beruházásokhoz kapcsolódóan akár 30% társasági adókedvezmény is elérhető.

Milyen dokumentumokra van szükség a zöld átálláshoz kapcsolódó pályázatokhoz?

A zöld átálláshoz kapcsolódó pályázatokhoz általában több, egymásra épülő dokumentumot kell benyújtani. Alapvető elvárás egy jól felépített üzleti terv és pénzügyi terv, amelyek bemutatják a projekt célját, megtérülését és a vállalkozás hosszú távú stratégiájába illeszkedését. Szükség van részletes műszaki leírásra is, amely tartalmazza a megvalósítandó beruházás szakmai tartalmát, valamint az ehhez kapcsolódó árajánlatokra. A zöld projektek esetében kiemelten fontosak az energetikai számítások, igazolások (pl. várható energia-megtakarítás), illetve a szükséges hatósági engedélyek vagy nyilatkozatok. Emellett csatolni kell a vállalkozás pénzügyi és jogi hátterét igazoló iratokat (pl. beszámolók, cégkivonat, köztartozás-mentesség igazolása), hogy a támogató meggyőződhessen a cég stabilitásáról és átlátható működéséről.

Mennyi idő alatt bírálják el a GINOP Plusz pályázatokat?

A GINOP Plusz pályázatok elbírálása általában 3–6 hónapot vesz igénybe, de a tényleges átfutási idő pályázattípusonként eltérhet. Befolyásolja a folyamatot a benyújtott dokumentáció teljessége és minősége, a hiánypótlások száma, valamint az adott konstrukció iránti érdeklődés mértéke is. Ha a pályázat jól előkészített, konzisztens adatokat tartalmaz és nem igényel többszöri hiánypótlást, a bírálat jellemzően gyorsabban lezárulhat. Nagyobb volumenű vagy összetettebb projektek esetében ugyanakkor hosszabb elbírálási idővel is számolni kell.

Mennyi idő alatt bírálják el az EKD támogatásokat?

Amennyiben megfelelően kidolgozott a fejlesztési koncepció és az üzleti terv, akkor akár 1 hónap alatt EKD támogatási ajánlatot kaphat a vállalat. A támogatási ajánlat elfogadására 6 hónap áll rendelkezésre, az ajánlat elfogadását követően kerülhet sor a támogatási szerződés előkészítésére. Tekintettel az EKD támogatással érintett projektek egyedi jellegére a szerződéskötés folyamata jellemzően hosszabb, akár 2-6 hónapot is igénybe vehet.

Hogyan segít egy pályázati tanácsadó a támogatás elnyerésében?

Egy pályázati tanácsadó abban segít, hogy a vállalat fejlesztési terveihez a legmegfelelőbb támogatási konstrukció kerüljön kiválasztásra, ne „találomra” induljon neki a pályázásnak. Elkészíti és strukturálja a szükséges dokumentációt – üzleti tervet, pénzügyi tervet, műszaki leírást, nyilatkozatokat –, és ellenőrzi a jogosultsági és formai feltételeknek való megfelelést. A benyújtás folyamatát technikailag és adminisztratívan is kézben tartja, csökkentve a hibák és hiánypótlások kockázatát. A projekt megvalósítása során támogatja a kedvezményezettet az elszámolások, időközi és záró beszámolók elkészítésében, valamint a helyszíni vagy dokumentumalapú ellenőrzések kezelésében. Így nemcsak a támogatás elnyerésének esélye nő, hanem a teljes projektfolyamat is átláthatóbbá és biztonságosabbá válik.

Van-e lehetőség sikerdíjas pályázati tanácsadásra?

Igen, az ibsh egy új pályázat megírását szinte minden esetben sikerdíjas konstrukcióban vállalja. Ez azt jelenti, hogy a díj döntő része csak sikeres támogatás-elnyerés esetén esedékes. A sikerdíj mértéke függ a pályázat típusától, a projekt összetettségétől, méretétől és a bevonandó szakértői feladatok körétől. A konkrét feltételeket és díjszinteket minden esetben egyedi ajánlatban határozzuk meg, a vállalat fejlesztési terveihez és a választott támogatási konstrukcióhoz igazítva.

Milyen támogatások érhetők el vállalkozások számára Magyarországon 2026-ban?

2026-ban a magyarországi vállalkozások számára többféle fejlesztési forrás érhető el, egymást kiegészítő formában. A klasszikus vissza nem térítendő támogatások közé tartozik például a GINOP Plusz-2.1.1-24 – Fókuszterületi innovációs projektek támogatása konstrukció, amely a vállalati innovációt és fejlesztéseket támogatja. Nagyberuházások esetén elérhető az EKD támogatás termelőkapacitás-bővítésre, illetve külön EKD konstrukciók állnak rendelkezésre BSC-k (üzleti szolgáltató központok) létrehozására és fejlesztésére, valamint új K+F központok létesítésére és vállalati K+F projektek megvalósítására. A zöld és digitális átállást célzó komplex fejlesztésekhez a GINOP Plusz-1.4.5-25 – „Nemzeti Bajnokok” kombinált hitelprogram biztosít 30% vissza nem térítendő támogatást kedvezményes hitellel kombinálva. A humán fejlesztéseket a Vállalati képzések támogatása (GINOP Plusz-3.2.1-21) és az EKD vállalati képzési támogatás segíti. Emellett a cégek adóoldalon is tervezhetnek: bizonyos beruházások és kutatás-fejlesztési tevékenységek után fejlesztési adókedvezmény és K+F adókedvezmény vehető igénybe, amelyek tovább javítják a projektek pénzügyi megtérülését.

Milyen feltételekkel vehet részt egy KKV a GINOP Plusz programban?

A GINOP Plusz programban való részvételhez a KKV-nak magyarországi székhellyel kell rendelkeznie, és meg kell felelnie az adott pályázati kiírásban szereplő pénzügyi és működési feltételeknek (például lezárt üzleti év, létszám, árbevétel). Alapkövetelmény a rendezett pénzügyi és jogi háttér, így különösen a köztartozásmentesség és a rendezett munkaügyi kapcsolatok. Fontos, hogy a beruházás helyszíne a cégkivonatban bejegyzett telephelyként szerepeljen, és a vállalkozás megfeleljen az átláthatósági követelményeknek. A KKV-nak emellett vállalnia kell a projekt eredményeinek fenntartását a támogatási felhívásban meghatározott időszakban, vagyis a fejlesztés nem lehet „egyszeri”, rövid távú megoldás, hanem tartós működési és versenyképességi javulást kell szolgálnia.

Milyen feltételekkel vehet részt egy nagyvállalat az EKD támogatási programban?

Egy nagyvállalat akkor lehet jogosult beruházási támogatásra, azaz EKD támogatásra, ha a tervezett beruházás összértéke – a megvalósítás helyszínétől függően – eléri legalább a 2 / 3 / 5 / 10 millió eurós küszöbértéket. A vállalatnak emellett vállalnia kell a vonatkozó rendeletben előírt kötelezettségek teljesítését, például az árbevétel vagy a bérköltség meghatározott mértékű növelését a fenntartási időszak alatt. Alapfeltétel a rendezett pénzügyi és jogi háttér, az átlátható működés, valamint az, hogy a projekt illeszkedjen a támogatási célokhoz (pl. kapacitásbővítés, technológiai fejlesztés, munkahelyteremtés vagy K+F). A támogatás mértéke és a vállalható kötelezettségek mindig az adott beruházás jellegétől és a beruházási helyszín besorolásától függően kerülnek meghatározásra.

Milyen támogatást igényelhet egy vidéki vállalkozás fejlesztésre?

Egy vidéki vállalkozás fejlesztésre többféle, egymást kiegészítő támogatási eszközt is igénybe vehet. Nagyobb volumenű beruházások esetén szóba jöhet az EKD támogatás, amely egyedi kormánydöntéssel adható, és termelő, K+F vagy szolgáltató (pl. BSC) fejlesztésekhez nyújt vissza nem térítendő támogatást. A beruházások adóoldalról is támogathatók fejlesztési adókedvezménnyel, illetve innovációs projektek esetén K+F támogatással és K+F adókedvezménnyel, amelyek csökkentik a projekt tényleges költségét. A komplex, zöld és digitális átállást célzó fejlesztésekhez elérhető a GINOP Plusz-1.4.5-25 – „Nemzeti Bajnokok” kombinált hitelprogram, ahol a kedvezményes hitelhez 30% vissza nem térítendő támogatás kapcsolódik. Megújuló energia, például napelemes vagy energiahatékonysági beruházások esetén pedig speciális, megújuló energiát támogató programok (pl. Jedlik típusú konstrukciók) is elérhetők.

Hogyan lehet megújuló energiaforrásra támogatást szerezni cégeknek?

Cégek megújuló energiaforrásokra – például napelemes rendszerekre, energiatárolókra és energiahatékonysági beruházásokra – többféle állami támogatási konstrukción keresztül juthatnak forráshoz. Az IBSH szakértői segítenek a megfelelő program (pl. Jedlik energiatároló pályázat, EKD támogatás, GINOP Plusz-1.4.5-25 – „Nemzeti Bajnokok” kombinált hitelprogram) kiválasztásában, a projekt pénzügyi és műszaki tervezésében, valamint a teljes pályázati dokumentáció elkészítésében és benyújtásában. A Jedlik energiatároló pályázat keretében 10 millió és 1 milliárd forint közötti támogatás nyerhető el, KKV-k esetén akár 50%, középvállalatoknál 40%, nagyvállalatoknál 30% támogatási intenzitással.

Mekkora támogatási összegre számíthatok eszközbeszerzés esetén?

Eszközbeszerzésre igényelhető támogatás nagysága elsősorban a projekt méretétől, a beruházás helyszínétől, a vállalat méretétől, az elszámolható költségek típusától és a pályázati felhívásban rögzített feltételektől függ. A jogszabályban rögzített maximális támogatási intenzitás jellemzően 30–80% közötti, régiónként és vállalkozásméret szerint differenciálva. Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém vármegyék településein a támogatási intenzitás kisvállalkozások esetén legfeljebb 50%, középvállalkozásoknál 40%, nagyvállalatoknál 30%. Heves, Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyék településein ennél magasabb, kisvállalkozásoknál akár 80%, középvállalkozásoknál 70%, nagyvállalatoknál 60% lehet. A legtöbb más vármegyében a kisvállalkozások legfeljebb 70%, a középvállalkozások 60%, a nagyvállalatok 50% támogatási intenzitásra számíthatnak, míg Budapesten eszközbeszerzési támogatás jellemzően nem érhető el (0%). A tényleges támogatási összeg mindig az elszámolható költségek nagyságából és az alkalmazható támogatási intenzitásból adódik.

Kell-e önerő a GINOP Plusz pályázatokhoz?

Igen, minden GINOP Plusz pályázathoz szükséges önerő, amely az elszámolható költségek támogatáson felüli részét fedezi. A saját forrás mértéke attól függ, hogy az adott projektre mekkora támogatási intenzitás alkalmazható, vagyis mekkora százalékban finanszírozható a beruházás vissza nem térítendő támogatásból. Az önerő állhat a vállalkozás saját forrásából, bankhitelből vagy egyéb finanszírozási eszközből, illetve ezek kombinációjából. A pályázat megtervezésekor ezért kulcsfontosságú a projekt pénzügyi struktúrájának előzetes átgondolása, hogy a cég biztosan rendelkezzen a szükséges önerővel a teljes beruházás megvalósításához.

Kell-e önerő az EKD támogatáshoz?

Igen, az EKD támogatások esetében is szükséges önerő, amely a projekt teljes költségének támogatással nem fedezett részét finanszírozza. Az önerőn belül legalább 25%-nak valódi saját forrásnak kell lennie, vagyis olyan pénzeszköznek, amely nem tartalmaz semmilyen további állami támogatást vagy állami hátterű finanszírozást. A fennmaradó rész kiegészíthető bankhitellel vagy egyéb, piaci vagy nem piaci alapú forrással. A finanszírozási struktúra tervezésekor ezért fontos előre megvizsgálni, hogy a vállalat rendelkezik-e elegendő, állami forrástól mentes saját erővel a beruházás megvalósításához.

Milyen iparágak részesülhetnek támogatásban a GINOP Plusz keretében?

A GINOP Plusz program keretében nagyon széles körben érhetők el támogatások, elsősorban K+F, képzés, hatékonyságnövelés, digitalizáció és zöld átállás témákban. A konstrukciók szinte minden hazai mikro-, kis- és középvállalat számára kínálnak lehetőséget, különösen a szolgáltató, feldolgozóipari és logisztikai szektorban működő cégeknek. Támogathatók többek között termelő beruházások, technológiafejlesztések, kapacitásbővítés, informatikai fejlesztések, energiahatékonysági projektek és munkavállalói képzések is. A tényleges jogosultság mindig az adott pályázati felhívás iparági, tevékenységi és regionális feltételei alapján dönthető el, ezért érdemes projektszinten vizsgálni, hogy az adott cég és beruházás illeszkedik-e a támogatási célokhoz.

Milyen iparágak részesülhetnek támogatásban az EKD támogatás keretében?

Az EKD támogatás elsősorban a feldolgozóipari vállalatok számára kínál lehetőséget, különösen a biotechnológia, az elektronikai ipar, a gépipar, a gyógyszeripar, az infó- és telekommunikációs technológiai szektor, a járműipar és az élelmiszeripar területén. Emellett támogatásban részesülhet a tudás-intenzív, regionális szolgáltató központok (pl. BSC-k) létesítése vagy bővítése, valamint kutatás-fejlesztési központok kialakítása is. EKD forrásból támogatható továbbá a vállalatok meglévő vagy új munkavállalóinak képzése, különösen akkor, ha az a beruházáshoz, technológiaváltáshoz vagy magasabb hozzáadott értékű tevékenységek bevezetéséhez kapcsolódik. Az egyes projektek támogathatósága mindig az iparági fókusz, a beruházás tartalma és a kormányzati gazdaságfejlesztési prioritások összhangjában dől el.

Hogyan segít a tanácsadó a pályázati dokumentáció összeállításában?

A tanácsadó abban segít, hogy a pályázati dokumentáció teljes köre profi módon, egymásra épülve álljon össze. Támogatást nyújt az üzleti terv és pénzügyi terv elkészítésében, a műszaki specifikációk és energetikai számítások összeállításában, illetve szükség esetén a K+F minősítés előkészítésében is. Ellenőrzi az árajánlatok formai és tartalmi megfelelését, és koordinálja a szükséges jogi dokumentumok (nyilatkozatok, szerződések, cégiratok) összeállítását. Célja, hogy a pályázat minden eleme – tartalmi és formai szempontból egyaránt – megfeleljen a felhívás követelményeinek, ezáltal csökkenjen a hiánypótlások száma, és nőjön a támogatás elnyerésének esélye.

Mitől lesz sikeres egy pályázat a GINOP Plusz rendszerben?

A GINOP Plusz pályázatok sikerének kulcsa a precíz, konzisztens és részletes dokumentáció: jól felépített üzleti és pénzügyi terv, amely egyértelműen bemutatja a projekt megtérülését és a vállalat stratégiájába illeszkedését. Kiemelt előnyt jelent és sokszor előírás a K+F minősítés a kutatás-fejlesztési pályázatoknál, illetve az, ha a projekt innovációs tartalma szakmailag megalapozottan alátámasztható. Fontos, hogy a pályázat hitelesen igazolja a fejlesztés fenntarthatóságát és mérhető hatásait (például termelékenység-, árbevétel-, export- vagy energiahatékonyság-növekedés). A formai követelményeknek való maradéktalan megfelelés – hiánypótlások elkerülése, határidők betartása, egymással összhangban lévő mellékletek – szintén alapvető. Az IBSH munkatársainak szakmai tapasztalata abban segít, hogy mindezt optimalizálják: a projektet a bírálói szempontoknak megfelelően strukturálják, és növeljék a támogatás elnyerésének esélyét.

Mitől lesz sikeres egy pályázat az EKD támogatási rendszerben?

Az EKD támogatás esetén a sikerhez szükséges a nagyberuházás vagy K+F központ világos stratégiai célja, jelentős gazdasági hatás (munkahelyteremtés, árbevétel-és vagy bértömegnövekedés), megfelelő jogi és pénzügyi struktúra, továbbá a kormányzati szintű előkészítés és jóváhagyás megalapozása – amit az IBSH szakértői támogatással biztosítanak.

Hogyan lehet támogatást igényelni 2026-ban a zöld átálláshoz?

2026-ban a zöld átállást támogató források elsősorban olyan projektekre érhetők el, amelyek megújuló energiaforrást termelő alkatrészek gyártásához kapcsolódnak. Ide tartoznak többek között az akkumulátorok és energiatároló rendszerek, zöld hidrogén technológiák, napelemek és napenergia-alkatrészek, valamint bizonyos nukleáris technológiákhoz kapcsolódó fejlesztések. Ezeknél a beruházásoknál vidéki telephely esetén jellemzően kb. 35%, budapesti megvalósítás esetén kb. 15% támogatási intenzitás érhető el.

Hogyan lehet támogatást igényelni 2026-ban a digitalizációhoz?

2026-ban a vállalati digitalizáció támogatásának egyik fő eszköze a GINOP Plusz-1.4.5-25 – „Nemzeti Bajnokok” kombinált hitelprogram, amely kifejezetten a zöld és digitális átállást célzó fejlesztéseket támogatja. A program keretében a cégek kamatmentes hitelhez és ehhez kapcsolódó, jellemzően 30% vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak olyan projektekre, amelyek növelik a működés digitalizáltságát (pl. új IT-rendszerek, automatizálás, adatvezérelt működés, digitalizált termelésirányítás). A támogatás igénylésének folyamata a megfelelő projektötlet és pénzügyi terv kidolgozásával indul, ezt követi a pályázati dokumentáció összeállítása és benyújtása. Az IBSH szakértői segítenek a digitalizációs fejlesztés tartalmi és pénzügyi struktúrájának megtervezésében, a GINOP Plusz-1.4.5-25 – „Nemzeti Bajnokok” kombinált hitelprogram feltételeihez igazításában, valamint a teljes pályázati és lebonyolítási folyamat menedzselésében.

Hogyan lehet támogatást igényelni 2026-ban az infrastruktúra fejlesztéshez?

Az EKD támogatások között 2026-ban is elérhetők infrastruktúra-fejlesztési projektek, például nagyberuházásokhoz, telephely-fejlesztéshez, új üzem- vagy csarnoképítéshez, logisztikai és közmű-infrastruktúra kiépítéséhez kapcsolódóan. Ezek a források egyedi kormánydöntés nyomán ítélhetők oda, ezért kulcsfontosságú a projekt stratégiai jelentőségének, méretének és gazdasági hatásainak (beruházási volumen, munkahelyteremtés, export, K+F, zöld átállás) megfelelő bemutatása. Az IBSH segít annak eldöntésében, hogy a tervezett infrastruktúra-fejlesztés megfelel-e az EKD támogathatósági szempontjainak, elkészíti a szükséges üzleti, pénzügyi és műszaki háttéranyagot, és támogatja az egyeztetéseket az állami szereplőkkel. Így a vállalat nemcsak a megfelelő támogatási formát találja meg, hanem a projektet is úgy tudja felépíteni, hogy az jó eséllyel kapjon pozitív kormánydöntést.

Milyen lépésekből áll egy sikeres vállalati képzési támogatásra irányuló pályázat benyújtása?

Egy sikeres vállalati képzési pályázat jellemzően öt fontos lépésből áll: konzultáció, dokumentáció, pályázat benyújtása, projekt végrehajtása és elszámolás. Az első lépés egy előzetes konzultáció, ahol tisztázzuk a vállalat képzési igényeit, jogosultságát és azt, hogy melyik támogatási program illeszkedik legjobban a célokhoz. Ezt követi a dokumentáció összeállítása: képzési terv, árajánlatok, képzőkkel kötött megállapodások, valamint a cég pénzügyi és jogi hátterét igazoló iratok elkészítése. A harmadik lépés a pályázat benyújtása, amelynek során kiemelten fontos a formai követelményeknek való megfelelés és a határidők betartása. A pozitív döntés után következik a projekt végrehajtása, vagyis a képzések lebonyolítása, jelenléti ívek, teljesítési igazolások, résztvevői értékelések megfelelő dokumentálása. Végül az elszámolás során a vállalat benyújtja a számlákat, szakmai és pénzügyi beszámolókat, igazolja a vállalt indikátorok teljesülését, ami a támogatás kifizetésének feltétele.

Milyen költségek számolhatók el egy EKD támogatás keretében?

Az EKD támogatás nagyberuházások esetén elsősorban tárgyi és immateriális beruházási költségekre vehető igénybe. Elszámolhatók az eszközbeszerzések (gépek, berendezések, technológiai sorok), valamint az ingatlanhoz kapcsolódó költségek, például telek- vagy ingatlanvásárlás, új építés, bővítés, átalakítás. Támogathatók a megújuló energiához kapcsolódó beruházások is, például napelemes rendszerek, energiatárolók vagy egyéb zöld energia-megoldások, ha a projekt részét képezik. Az immateriális javak közül elszámolható többek között licenc, know-how, szoftver vagy technológiai tudás megszerzése. Ide tartoznak továbbá az eszközbeszerzéshez kapcsolódó járulékos költségek, például szállítás, szerelés, üzembe helyezés, tesztüzem, illetve bizonyos esetekben tanúsítási, beüzemelési szolgáltatások.

Hogyan válasszunk megbízható pályázati tanácsadót?

Megbízható pályázati tanácsadót választani elsősorban referenciák és tapasztalat alapján érdemes: nézd meg, milyen típusú támogatásokban (pl. GINOP Plusz, EKD, K+F, képzési programok) dolgozott, és volt-e már sikeres hasonló méretű és tartalmú projektekben. Fontos az átlátható díjstruktúra – egy korrekt tanácsadó világosan elmondja, miből áll az alapdíj, a sikerdíj, pontosan mikor és mi után kell fizetni, és soha nem ígér 100%-os nyerési arányt. Érdemes rákérdezni arra is, hogy konkrétan mivel foglalkozik: csak az adminisztrációt végzi, vagy valódi szakmai támogatást ad üzleti tervben, pénzügyi modellben, K+F minősítésben, indikátorok tervezésében. Végül nem elhanyagolható a kommunikáció és bizalom: egy jó tanácsadó érthetően magyaráz, elérhető, kérdez, és partnerként gondolkodik a vállalat fejlesztési stratégiájában.

Miért utasítanak el gyakran pályázatokat a bírálat során?

A pályázatokat leggyakrabban nem azért utasítják el, mert nincs pénz, hanem mert nem felelnek meg egy vagy több formai, jogosultsági vagy tartalmi követelménynek. Tipikus hiba a jogosultsági feltételek félreértése (pl. vállalatméret, TEÁOR, régió, minimális beruházási összeg), a hiányos vagy ellentmondásos dokumentáció, illetve a nem reális vagy gyengén alátámasztott költségvetés. Gyakori elutasítási ok az is, hogy a projekt nem illeszkedik elég egyértelműen a pályázat céljaihoz, az indikátorok (létszám, árbevétel, export, energia-megtakarítás stb.) nincsenek logikusan felépítve, vagy nem bizonyítható a fenntarthatóság. Előfordul, hogy a pályázó elmulasztja a hiánypótlást vagy nem megfelelően reagál a kért pontosításokra. Egy tapasztalt tanácsadó ebben segít: már az elején „átvilágítja” a projektet, kiszűri a tipikus buktatókat, és úgy állítja össze a dokumentációt, hogy az megfeleljen a bírálói logikának is, ne csak a vállalat belső terveinek.

Milyen előnyei vannak a kombinált hitelprogramoknak a vissza nem térítendő támogatással szemben?

A kombinált konstrukciók – mint például GINOP Plusz-1.4.5-25 – „Nemzeti Bajnokok” kombinált hitelprogram – egyszerre kínálnak vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes, jellemzően kamatmentes hitelt, így jóval nagyobb beruházási kerethez juttatják a vállalatot, mintha csak tiszta támogatásra pályázna. Ennek köszönhetően a cég nagyobb volumenű fejlesztést valósíthat meg kevesebb saját erőből, miközben a hitel részletfizetésben, hosszabb futamidő és gyakran türelmi idő mellett törleszthető, így kezelhető marad a cash-flow terhelés. Előny az is, hogy a kombinált konstrukciókban a finanszírozási mix kiegyensúlyozottabb.

Milyen határidőket kell figyelembe venni a pályázati folyamat során?

Egy pályázat során több, egymásra épülő határidőt kell szigorúan figyelni. Az első a benyújtási határidő, ameddig a teljes dokumentációt fel kell tölteni a rendszerbe – ha ez csúszik, a pályázat automatikusan kiesik. Ezt követően fontos a projekt megvalósítására rendelkezésre álló idő, amely jellemzően 12–24 hónap, ezen belül kell a beruházást befejezni és a vállalt eredményeket elérni. Kiemelt szerepe van az elszámolási és beszámolási határidőknek is: meghatározott időpontokig kell benyújtani a számlákat, pénzügyi és szakmai jelentéseket. Végül számolni kell a kötelező fenntartási időszakkal (általában 3–5 év), amely alatt a vállalt indikátorokat – például létszám, árbevétel, tevékenység – fenn kell tartani és fenntartási jelentéseket benyújtani.

Mekkora önerő szükséges a legtöbb EU-s pályázathoz?

A legtöbb EU-s pályázat esetében általában 50–70% önerővel érdemes számolni, vagyis a támogatás jellemzően a projekt költségeinek 30–50%-át fedezi. A pontos arány függ a vállalat méretétől (KKV vagy nagyvállalat), a projekt típusától (beruházás, K+F, képzés, zöld átállás) és a megvalósítás helyszínétől, régiójától. Kedvezőbb régiókban és kisebb cégeknél magasabb támogatási intenzitás érhető el, így alacsonyabb önerő szükséges. Kombinált konstrukciókban – ahol vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel együtt érhető el – az önerő egy része piaci vagy kedvezményes hitellel is kiváltható, ezáltal csökken a szükséges saját tőke közvetlen terhelése.

Milyen dokumentumokat kell benyújtani egy pályázathoz?

Egy pályázathoz általában több, egymásra épülő dokumentumot kell benyújtani. Alapvető elvárás a részletes üzleti terv és pénzügyi terv, amelyek bemutatják a projekt célját, megtérülését és a vállalat stratégiájába illeszkedését. Emellett szükség van műszaki dokumentációra (műszaki leírás, specifikációk), a tervezett beszerzéseket alátámasztó árajánlatokra, valamint a beruházáshoz kapcsolódó engedélyekre és hatósági nyilatkozatokra. A pályázó vállalkozás részéről jellemzően csatolni kell a cégkivonatot, pénzügyi beszámolókat, köztartozás-mentességet igazoló dokumentumot és különféle nyilatkozatokat is. Az IBSH segít ezek szakértői összeállításában, strukturálásában és ellenőrzésében, hogy a pályázat formai és tartalmi szempontból egyaránt megfeleljen az előírásoknak, és a bírálók számára is jól átlátható legyen.

Milyen dokumentumokat kell benyújtani egy EKD támogatáshoz?

EKD támogatás igényléséhez első körben egy részletes üzleti és finanszírozási tervet, valamint egy beruházási koncepciót kell benyújtani, amely bemutatja a projekt célját, tartalmát és várható hatásait. Az üzleti– és finanszírozási tervben szerepelnie kell a beruházás teljes költségvetésének, a tervezett finanszírozási struktúrának (támogatás, hitel, saját forrás), valamint a várható árbevétel- és bérköltség-hatásoknak. A beruházási koncepció leírja a fejlesztés szakmai tartalmát: mit épít vagy bővít a vállalat, milyen technológiát vezet be, milyen kapacitásnövekedés, munkahelyteremtés vagy K+F tevékenység várható. A folyamat későbbi szakaszaiban ehhez további cégdokumentumok, nyilatkozatok és részletes műszaki anyagok is társulhatnak, de a kormányzati előzetes döntéshez ez a két alapdokumentum a kiindulópont.

Milyen szerepe van a tanácsadónak a projekt elszámolásában?

A pályázati tanácsadó kulcsszerepe, hogy az elszámolások határidőben, szabályszerűen és kockázatmentesen kerüljenek benyújtásra. Segít a számlák, szerződések, teljesítési igazolások és jelenléti ívek ellenőrzésében, és abban, hogy minden költség megfeleljen az adott támogatási konstrukció elszámolhatósági szabályainak. Figyeli az elszámolási és beszámolási határidőket, előkészíti a pénzügyi és szakmai jelentéseket, valamint támogatja a kedvezményezettet a hiánypótlások, pontosítási kérések kezelésében. Az IBSH ezeket a feladatokat teljes körűen menedzseli szakértői csapatával, így jelentősen csökken annak kockázata, hogy formai vagy tartalmi hibák miatt a támogatás kifizetése csússzon vagy részben elutasításra kerüljön.

Hogyan ellenőrzi az állam a támogatott projektek megvalósítását?

A támogatott projektek dokumentáció alapú ellenőrzésére minden esetben sor kerül. Ugyanakkor a támogatott projekt megvalósítása alatt, de bizonyos támogatások esetén még a támogatási szerződés megkötése előtt is, illetve a fenntartási időszakban egyaránt tarthat helyszíni ellenőrzéseket a támogatót képviselő szervezet. Ezenfelül a fenntartás időszakban szükséges évente beszámolók és alátámasztó dokumentumok benyújtása, amelyet az illetékes hatóság ellenőriz.

Milyen pályázatok érhetők el ipari digitalizációra?

Ipari digitalizációra 2026-ban elsősorban olyan támogatási konstrukciók érhetők el, amelyek a technológiai és szervezeti megújulást, valamint a zöld és digitális átállást célozzák. Ide tartoznak a vállalati IT-rendszerek, termelésirányítási és vállalatirányítási (ERP) megoldások, automatizációs és adatvezérelt technológiák bevezetését támogató pályázatok. Kiemelt eszköz ezen a területen a GINOP Plusz keretében futó, zöld és digitális átállást célzó GINOP Plusz-1.4.5-25 – „Nemzeti Bajnokok” kombinált hitelprogram, amely vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes hitelt kombinál, így nagyobb volumenű ipari digitalizációs beruházásokat is lehetővé tesz. Emellett bizonyos EKD nagyberuházási projektekben is megjelenhetnek digitalizációs elemek (pl. okosgyár-megoldások, automatizált termelési vonalak), amelyekre beruházási támogatás igényelhető. Az IBSH abban segít, hogy a digitalizációs fejlesztésed tartalmát úgy alakítsuk ki, hogy az megfeleljen az aktuálisan elérhető támogatási programok feltételeinek, és a lehető legmagasabb mértékű támogatást tudd elérni.

Hogyan vehet részt egy középvállalkozás zöld fejlesztési pályázatban?

Egy középvállalkozás zöld fejlesztési pályázatban akkor tud sikeresen részt venni, ha a fejlesztési terveit tudatosan illeszti a megfelelő támogatási programokhoz. Ilyenek lehetnek például a GINOP Plusz zöld átállást támogató konstrukciói, a GINOP Plusz-1.4.5-25 – „Nemzeti Bajnokok” kombinált hitelprogram, illetve egyedi zöld átállási programok és EKD beruházási támogatások, ahol megújuló energia, energiahatékonyság vagy zöld technológia jelenik meg a projektben. A belépő pont mindig egy jól átgondolt projektkoncepció: milyen technológiát vezet be a cég, mekkora beruházási összeggel, milyen energiamegtakarítást vagy kibocsátás-csökkentést ér el, és ez hogyan illeszkedik a vállalat stratégiájához. Ezt követi az üzleti és pénzügyi terv, a műszaki tartalom, energetikai számítások és árajánlatok összeállítása, majd a konkrét pályázati felületre történő benyújtás.

Van-e támogatás energetikai tároló rendszerekre?

Igen, többféle támogatási forma is elérhető energetikai tároló rendszerekre. Nagyobb volumenű beruházások esetén EKD támogatás keretében finanszírozható az energiatárolók létesítése, különösen, ha a projekt termelő beruházáshoz, zöld átálláshoz vagy nagyobb energetikai korszerűsítéshez kapcsolódik. Emellett külön konstrukcióként elérhető a Jedlik energiatároló pályázat, amely kifejezetten energiatároló rendszerek telepítését támogatja, jelentős mértékű vissza nem térítendő támogatással. További előnyt jelenthet az energiatároló beruházásokhoz kapcsolódó társasági adókedvezmény, amely adóoldalon javítja a projekt megtérülését. Az egyes lehetőségek kombinálásával a beruházás saját forrásigénye jelentősen csökkenthető.

Milyen hibákat érdemes elkerülni a projekt előkészítése során?

A leggyakoribb hiba, hogy a pályázó nem ismeri elég pontosan a pályázati kiírást és a feltételrendszert, így már az elején jogosultsági vagy formai akadályba ütközik. Komoly kockázat a hiányos vagy pontatlan pénzügyi és műszaki dokumentáció is: ha a számok nem támasztják alá a projektet, vagy a műszaki tartalom homályos, az könnyen elutasításhoz vezet. Gyakori probléma a túl optimista, nem reális költségterv és ütemezés, ami a bíráló szemében hiteltelenítheti a projektet. Szintén elengedhetetlen az előírt önrész igazolása (saját forrás, hitel) és a vállalt kötelezettségek – például létszám-, árbevétel- vagy fenntartási vállalások – átgondolt, teljesíthető megfogalmazása. Röviden: a sikeres projekt-előkészítés alapja a szabályok pontos ismerete, a reális tervezés és a jól alátámasztott dokumentáció.

Milyen arányú támogatást kaphat egy feldolgozóipari cég?

Eszközbeszerzésre igényelhető támogatás nagysága elsősorban a projekt méretétől, a beruházás helyszínétől, a vállalat méretétől, az elszámolható költségek típusától és a pályázati felhívásban rögzített feltételektől függ. A jogszabályban rögzített maximális támogatási intenzitás jellemzően 30–80% közötti, régiónként és vállalkozásméret szerint differenciálva. Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém vármegyék településein a támogatási intenzitás kisvállalkozások esetén legfeljebb 50%, középvállalkozásoknál 40%, nagyvállalatoknál 30%. Heves, Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyék településein ennél magasabb, kisvállalkozásoknál akár 80%, középvállalkozásoknál 70%, nagyvállalatoknál 60% lehet. A legtöbb más vármegyében a kisvállalkozások legfeljebb 70%, a középvállalkozások 60%, a nagyvállalatok 50% támogatási intenzitásra számíthatnak, míg Budapesten eszközbeszerzési támogatás jellemzően nem érhető el (0%). A tényleges támogatási összeg mindig az elszámolható költségek nagyságából és az alkalmazható támogatási intenzitásból adódik.

Hogyan történik az előleg lehívása egy pályázatban?

Az előleg lehívására a támogatási szerződés vagy támogatói okirat aláírását és annak hatályba lépését követően van lehetőség, az előlegről szóló kérelem benyújtásával, valamint a szükséges biztosítékok csatolásával. Az IBSH szakértői segítenek az előlegigénylés megfelelő adminisztrálásában, hogy a pénz időben eljusson a projekt indításához.

Kaphat-e támogatást egy újonnan alapított vállalkozás?

Az európai uniós társfinanszírozású támogatások esetében általánosságban elvárt, hogy a pályázó vállalat rendelkezzen lezárt üzleti évvel vagy évekkel. Ugyanakkor az EKD támogatások esetében sem elvárt, hogy a beruházó vállalat lezárt, üzleti évvel rendelkezzen, hiszen ezen támogatási programok első sorban a külföldi befektetőket célozzák, amelyek Magyarországon még nem rendelkeznek tevékenységgel és jogi személlyel.

Milyen régiókra érhető el kiemelt támogatási intenzitás?

Kiemelt támogatások érhetők el a leghátrányosabb helyzetű régiókban, különösen olyan vármegyékben, mint Borsod‑Abaúj‑Zemplén vármegye, Heves, Baranya vármegye. Ezekben a térségekben nagyvállalatok számára akár 60%, középvállalkozások számára akár 70% támogatási intenzitás is elérhető az EKD támogatások és a fejlesztési adókedvezmény kombinációjával.

Hogyan határozzák meg a támogatás mértékét egy projektnél?

A támogatás mértékét több tényező együttesen határozza meg. Alapvető szempont a vállalat mérete (mikro-, kis-, középvállalkozás vagy nagyvállalat), a projekt mérete (beruházási összeg, komplexitás), valamint a megvalósítás helyszíne, mivel egyes régiókban magasabb támogatási intenzitás érhető el, mint például Nyugat-Magyarországon. Emellett meghatározó a támogatott tevékenység típusa – például beruházás, K+F, képzés, zöld átállás –, mivel ezekre eltérő jogszabályi plafonok vonatkoznak. Egyedi támogatások (pl. EKD) esetén a vállalt kötelezettségvállalások – árbevétel-, bérköltség-, létszámnövekedés, K+F vagy zöld célok – mértéke is befolyásolja, hogy mekkora támogatási százalék és összeg ítélhető meg egy projektre.

Milyen képzési támogatások állnak rendelkezésre cégeknek?

Elérhető a Vállalati képzések támogatása nevű GINOP Plusz 3.2.1-21 pályázat, amely vissza nem térítendő vállalati képzési támogatást kínál – minimum 16 órás képzésekre, például digitális, vezetői és szakmai tréningekre. A támogatásiintenzitás KKV-k esetében maximum 70%, míg a nagyvállalatok részére maximum 50%. A vállalati képzések EKD támogatása keretében szintén lehetőség nyílik vállalati képzések támogatására, az ország egész területén, KKV-k és nagyvállalatok részére egyaránt, az elszámolható költségek maximum 50%-áig.

Milyen tanácsadási szolgáltatások tartoznak az IBSH portfóliójába?

Az IBSH teljes körű vállalatfejlesztési és támogatási tanácsadást nyújt, kifejezetten magyarországi beruházásokra és fejlesztésekre specializálódva. Portfóliónk központi eleme az állami támogatások és pályázati tanácsadás: GINOP Plusz pályázatok, EKD (egyedi kormánydöntésen alapuló) támogatások, GINOP Plusz-1.4.5-25 – „Nemzeti Bajnokok” kombinált hitelprogram, zöld átállási és digitalizációs projektek, valamint vállalati képzési támogatások teljes körű előkészítése és menedzsmentje. Emellett foglalkozunk K+F projektek és K+F központok támogatási és adókedvezmény-rendszeréhez kapcsolódó tanácsadással, beleértve a K+F minősítés előkészítését is.

Szolgáltatásaink a teljes folyamatot lefedik: projekt- és támogatásstratégia kialakítása, előminősítés, üzleti– és pénzügyi tervezés, pályázati dokumentáció elkészítése, hatósági egyeztetések támogatása, majd a megvalósítás alatti elszámolás, beszámolók és ellenőrzések kezelése. Külföldi befektetők számára külön fókusz a „Invest in Hungary” szemléletű befektetésösztönzési tanácsadás, amely segít Magyarországot optimális beruházási helyszínként megismerni és a megfelelő támogatási eszközökhöz hozzáférni.

Hogyan készül egy komplex üzleti terv egy pályázathoz?

Egy komplex üzleti terv alapja a jól definiált projektcél: mit akar fejleszteni a vállalat, milyen problémát old meg, és ez hogyan illeszkedik a cég hosszú távú stratégiájába. Ezt követi a vállalat és a piac bemutatása (profil, kapacitások, versenytársak, trendek), majd a beruházás részletes szakmai leírása: milyen eszközöket, technológiát, szervezetfejlesztést vagy K+F tevékenységet tartalmaz a projekt. A pénzügyi tervben jelennek meg a beruházási költségek, a finanszírozási szerkezet (támogatás, hitel, önerő), valamint a várható árbevétel-, eredmény- és megtérülési számítások. Külön blokként szerepelnek a kockázatok és azok kezelése, a fenntarthatóság (pl. zöld, digitalizációs hatások), valamint a pályázatban elvárt indikátorok (létszám, árbevétel, export, energia-megtakarítás) megalapozott vállalása. A jó üzleti terv nem csak bemutatja a projektet, hanem kifejezetten a pályázati bírálat logikájához igazítja a tartalmat.

Mit jelent a fenntartási időszak egy pályázatnál?

A projekt befejezését követő időszak az úgynevezett fenntartási vagy monitoring időszak az az időszak (jellemzően 3–5 év), amely alatt a támogatást elnyerő vállalkozásnak biztosítania kell a projekt eredményeinek fenntartását, valamint teljesíteni a vállalt kötelezettségeket (pl. munkahelyek megtartása, a projekt működtetése , árbevétel.és vagy bértömegvállalások teljesítése). Az IBSH támogatást nyújt a fenntartási kötelezettségek teljesítésében, hogy a vállalat megfeleljen az ellenőrző hatóságok követelményeinek.

Kaphat-e támogatást ingatlanfejlesztésre egy vállalkozás?

Igen, az EKD támogatás keretében eszközbeszerzéssel kombinálva. Az EKD támogatás nagyberuházások esetén elsősorban tárgyi és immateriális beruházási költségekre vehető igénybe. Elszámolhatók az eszközbeszerzések (gépek, berendezések, technológiai sorok), valamint az ingatlanhoz kapcsolódó költségek, például telek- vagy ingatlanvásárlás, új építés, bővítés, átalakítás. Támogathatók a megújuló energiához kapcsolódó beruházások is, például napelemes rendszerek, energiatárolók vagy egyéb zöld energia-megoldások, ha a projekt részét képezik. Az immateriális javak közül elszámolható többek között licenc, know-how, szoftver vagy technológiai tudás megszerzése. Ide tartoznak továbbá az eszközbeszerzéshez kapcsolódó járulékos költségek, például szállítás, szerelés, üzembe helyezés, tesztüzem, illetve bizonyos esetekben tanúsítási, beüzemelési szolgáltatások.

Milyen pályázatok érhetők el üzleti szolgáltató központok számára?

Az üzleti szolgáltató központok szektor számára kifejezetten előnyös támogatási forma lehet az EKD támogatás, amely keretén belül egy új szolgáltatóközpont létrehozásához, egy új vidéki telephely megnyitásához vagy egy meglévő telephely bővítéséhez lehet támogatást igényelni. Jogosultsági feltételként minimum 25 új munkahelyet kell létrehozni 3 éven belül és Budapesten kívül bárhol elérhető. Az új munkavállalók első 24 havi bérköltségére vagy eszközbeszerzéshez is lehet a támogatást igényelni a pályázó döntése szerint.

Milyen módon ösztönzi az állam a munkahelyteremtést pályázatokkal?

Minden új munkahely teremtését fejlesztési adókedvezménnyel támogatja az állam. Ennek révén az új munkavállalók 24 havi bérköltségének egy részét a társaság társasági adókedvezmény formájában kaphatja vissza. A támogatás mértéke függ a beruházás helyszínétől, de pl. egy dél-magyarországi vagy kelet-magyarországi helyszín esetében egy nagyvállalat a 24 havi bérköltség 50%-át adókedvezmény formájában kaphatja vissza.

Milyen jogi és környezeti előírásokat kell teljesíteni támogatás esetén?

Amennyiben egy vállalkozás állami vagy uniós támogatást vesz igénybe, alapelv, hogy meg kell felelnie a hatályos magyar és uniós jogszabályoknak, valamint a támogatási szerződésben foglalt feltételeknek. Jogi szempontból ez elsősorban az uniós állami támogatási szabályok betartását jelenti: ide tartoznak a csoportmentességi rendeletek (pl. az általános csoportmentességi rendelet – GBER –, amely meghatározza, milyen típusú támogatások tekinthetők előzetes bizottsági engedély nélkül is összeegyeztethetőnek a belső piaccal), valamint a de minimis rendeletek, amelyek rögzítik, hogy bizonyos – relatíve alacsony összegű – támogatások nem minősülnek notifikálandó állami támogatásnak, és meghatározzák ezek kumulációs szabályait és felső határait.

Magyarországon emellett irányadó az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) és annak végrehajtási rendelete, a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.), amelyek a költségvetési támogatások – így a pályázati források – nyújtásának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének kereteit rögzítik. A kedvezményezettnek ezek szerint kell gondoskodnia a szabályszerű közpénzfelhasználásról, a közzétételi és beszámolási kötelezettségekről, valamint az átláthatóság biztosításáról.

Van-e külön támogatás vidéki vállalkozások számára?

A támogatások elérése, illetve mértéke függ az adott térség fejlettségi szintjétől, a vidéki vállalkozások számára több támogatási lehetőség áll rendelkezésre, kifejezetten a leghátrányosabb helyzetű térségekben vagy Szabad Vállalkozási Zónákban működő vállalkozásoknak. Az EKD támogatások esetében kiemelt figyelmet kapnak a Dél-Magyarország településein működő vagy az ott befektetni tervező vállalatok.

Hogyan történik a pályázatok értékelése és pontozása?

Az egyes pályázati kiírások rendelkeznek a pontozási kritériumokról, amelyek a pályázati felhívásban megtalálhatók. Az értékelési rendszer általában tartalmaz objektív, a vállalat gazdasági-és pénzügyi mutatóin alapuló szempontokat, illetve az adott projekt paraméterein, fókuszterületein alapuló szubjekív szempontokat. A pályázati elbírálók ezen szempontokat általában együttesen veszik figyelembe és meghatároznak egy minimum pontszámot, amellyel a vállalat jogosult lehet a támogatásra. A minimum pályázati pontszám elérést követően a többi benyújtott pályázattal való összehasonlítás alapján döntenek arról, hogy melyik pályázat részesül támogatásban.

Milyen előkészítést igényel egy energetikai beruházás támogatott formában?

Az energetikai beruházások támogatott formában történő előkészítése két fő elemet igényel:

Megújuló energia és energiatároló rendszerek tervezése, amelyhez műszaki specifikációk, energiaaudit és engedélyek szükségesek – például napelemes és akkumulátoros rendszerek kiépítéséhez.

Részletes pénzügyi előkészítés, beleértve az elszámolható költségek pontosítását, árajánlatok gyűjtését és a támogatási konstrukciók feltételeinek

Mely iparágak nem jogosultak GINOP Plusz támogatásra?

A GINOP Plusz támogatások jellemzően nem vehetők igénybe mezőgazdasági és halászati tevékenységez kapcsolódóan, a szerencsejáték-iparágban, valamint alkohol-, dohány-, fegyvergyártás, pénzügyi szolgáltatások és ingatlan-bérbeadás, turisztikai tevékenység esetén.

Mely iparágak nem jogosultak EKD támogatásra?

A beruházási támogatásként elérhető EKD támogatások nem nyújthatóak az alábbi területeken:  acélipar, szénipar, lignitipar, szállítási ágazat. Továbbá az energiatermelési, -tárolási, -átviteli és-elosztási, valamint energetikai infrastruktúrával kapcsolatos tevékenységek, és atomenergia-termelés esetén, az elsődleges mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a halászat, a bányászat kőfejtés és kereskedelem ágazatában.

Milyen kutatás-fejlesztési támogatások érhetők el 2026-ban?

2026-ban a vállalati K+F projektek többféle támogatási forrásból is finanszírozhatók. Egyrészt elérhető a GINOP Plusz-2.1.1-24 – Fókuszterületi innovációs projektek támogatása konstrukció, amely K+F és innovációs projektek megvalósítását támogatja – például új termékek, technológiák vagy szolgáltatások fejlesztését. Emellett EKD támogatás igényelhető nagyobb volumenű vállalati K+F projektekhez, ahol a beruházás mérete és stratégiai jelentősége indokolja az egyedi kormánydöntést. Külön EKD konstrukciók állnak rendelkezésre új K+F központok létrehozására vagy meglévő központok bővítésére, amelyek célja a magas hozzáadott értékű, tudásintenzív tevékenységek Magyarországra vonzása és itt tartása. A megfelelő forma kiválasztása a projekt méretétől, tartalmától és a vállalat stratégiájától függ – ebben nyújt támogatást az IBSH szakértői csapata.

Milyen költségekhez igényelhető kutatás-fejlesztési támogatás?

Kutatás-fejlesztési (K+F) támogatás elsősorban a projekthez közvetlenül kapcsolódó, jól beazonosítható költségekre vehető igénybe. Ide tartoznak a személyi jellegű ráfordítások, vagyis a kutatók, fejlesztők és a K+F projekten dolgozó munkatársak bér- és járulékköltségei. Elszámolhatók továbbá amortizációs költségek, például épületek, eszközök, berendezések értékcsökkenése a projekt futamideje alatt, a K+F célú használat arányában.

A projekt szakmai megvalósításához szükséges anyagköltségek is támogathatók, jellemzően az összes elszámolható költség legfeljebb 25%-áig. Emellett igényelhető támogatás a K+F projekt helyszínéül szolgáló iroda, labor vagy üzemcsarnok bérleti díjára is a projekt időtartama alatt. Fontos költségtípus még a szerződéses kutatás, amikor a vállalat külső partnert – például szolgáltatót, egyetemet vagy egészségügyi intézményt – von be a K+F feladatok elvégzésére; ezek díjai szintén elszámolhatók a támogatás terhére. A pontos szabályokat mindig az adott pályázati felhívás határozza meg, de a gyakorlatban a fenti költségtípusok adják egy tipikus K+F projekt „gerincét”.

Ki igényelhet sikeresen K+F támogatást?

Sikeres K+F támogatást elsősorban olyan vállalkozás igényelhet, amely a saját tevékenységi köréhez szorosan kapcsolódó kutatás-fejlesztési tevékenységet végez. Fontos, hogy a fejlesztés középpontjában valódi újdonság álljon: egy a piacon még nem elérhető, érdemi innovációt jelentő új termék, szolgáltatás vagy technológia létrehozása, továbbfejlesztése.

Alapfeltétel, hogy a vállalkozás pénzügyileg stabil legyen, és rendelkezzen a szükséges saját forrásokkal a projekt megvalósításához (a támogatás sosem finanszírozza 100%-ban a költségeket). Emellett elvárás a megfelelő szakmai kapacitás (saját vagy bevont kutatók, fejlesztők, szakértők), valamint az, hogy a cég reálisan be tudja mutatni: a K+F projekt eredménye később piacosítható, üzletileg fenntartható fejlesztést fog jelenteni, nem csak „laboratóriumi ötlet” marad.