A felnőttképzéshez kapcsolódó állami támogatások az elmúlt években egyre fontosabb szerepet töltenek be a vállalkozások fejlesztési eszköztárában. A megfelelően megtervezett képzések nemcsak a munkavállalók kompetenciáit fejlesztik, hanem támogatásokon keresztül érdemi költségmegtakarítást is eredményezhetnek.
Ugyanakkor a felnőttképzési támogatások igénybevétele szigorú szakmai és jogi feltételrendszerhez kötött, amelyet már a képzések tervezési szakaszában szükséges figyelembe venni. Az alábbiakban összefoglaljuk, mit jelent a felnőttképzés a gyakorlatban, és hogyan kapcsolódik mindez a támogatási lehetőségekhez.
Mit jelent a felnőttképzés a jog és a támogatások szempontjából?
A felnőttképzés nem azonos minden oktatási vagy fejlesztési tevékenységgel. Jogszabályi megközelítés szerint akkor beszélünk felnőttképzésről, ha a képzés:
- szervezett formában valósul meg,
- megszervezője felnőttképzőnek minősül,
- célirányosan kompetenciakialakításra és kompetenciafejlesztésre irányul,
- strukturált tananyagra épül, és mérhető tanulási eredményekhez vezet.
Ez a megközelítés a támogatások szempontjából kulcsfontosságú, mivel csak az ilyen módon megvalósított képzések képezhetik állami támogatás alapját. A 2020 augusztusában az Innovációs és Technológiai Minisztérium által összeállított felnőttképzési példatár is rámutat arra, hogy a gyakorlatban számos olyan tevékenység létezik, amely fejlesztő jellegű ugyan, de jogilag nem minősül felnőttképzésnek.
Gyakori félreértések a felnőttképzéssel kapcsolatban
A vállalkozások részéről gyakran felmerül a kérdés, hogy egy adott program „belefér-e” a felnőttképzés fogalmába. A tapasztalatok alapján az alábbi tevékenységek önmagukban nem minősülnek felnőttképzésnek, így jellemzően nem támogathatók:
- Egyirányú e-learning képzés, amikor sem személyes, sem online kontaktóra vagy konzultáció nem épül a képzési folyamatba, a résztvevő teljesen önállóan, saját időbeosztása szerint halad.
- Tájékoztató, ismertető alkalom, amikor egy termék vagy szolgáltatás használatát mutatják be, és nincs mögötte kompetenciafejlesztési cél.
- Ismeretterjesztő előadás, ha az esemény célja információátadás, de nem része strukturált tanulási folyamat.
- Rekreációs, szabadidős program (például művészeti szakkör, hobbiklub, sportfoglalkozás), amely kikapcsolódást biztosít, de nem mérhető készséget fejleszt.
- Személyiségfejlesztő alkalom (motivációs előadás, önismereti tréning), amennyiben nincs egyértelműen meghatározott és mérhető kompetenciafejlesztési cél.
- Rövid bemutató, prezentáció, egyszeri, rövid tájékoztatás, amely nem egymásra épülő program, és nem kapcsolódik hozzá képzési struktúra.
- Munkáltatói eligazítás (például tűzvédelmi vagy munkavédelmi oktatás), amely kötelező előíráson alapul, és jellemzően nem kompetenciakialakítást céloz.
- Mentorálás, coaching egyéni alapon, ha nem képzési program keretében, hanem egyedi fejlesztő támogatásként valósul meg.
- Konferenciák, workshopok, szakmai fórumok, ahol a cél elsősorban tapasztalatcsere és kapcsolatépítés, nem pedig tanulási eredmény igazolása.
A fenti példák miatt különösen lényeges, hogy egy képzés elnevezése önmagában nem elegendő a támogatások igénybevételéhez: a tartalomnak és a megvalósítás módjának is meg kell felelnie a felnőttképzési követelményeknek.
Hogyan kapcsolódik mindez a képzési támogatásokhoz?
Az állami képzési támogatások célja, hogy ösztönözzék a vállalkozásokat munkavállalóik folyamatos fejlesztésére. A támogatások ugyanakkor nem automatikusan járnak: az igénybevétel minden esetben feltételrendszerhez kötött.
A legfontosabb alapelv:
Amennyiben a képzés nem minősül felnőttképzésnek, támogatás sem vehető igénybe rá.
A képzés jogi besorolása tehát nem adminisztratív részletkérdés, hanem döntő tényező. Egy nem megfelelően tervezett képzés a vállalkozást akár teljes mértékben kizárhatja a támogatási lehetőségekből.
Ezek a vállalati képzések részesülhetnek támogatásban: Vállalati képzések megvalósítása képzési támogatással.
Mire érdemes figyelni a képzések tervezésekor?
A támogatások szempontjából már a tervezési szakaszban indokolt tisztázni többek között:
- a képzés pontos célját és tartalmát,
- a tanulási folyamat felépítését,
- a dokumentálhatóság és ellenőrizhetőség módját,
- valamint azt, hogy a képzés megfelel-e a felnőttképzési szabályozásnak.
Ezek a szempontok nem kizárólag a támogatások miatt lényegesek: a megfelelő keretek biztosítják azt is, hogy a képzés valódi üzleti értéket teremtsen a vállalkozás számára.
Az IBSH szerepe a felnőttképzési támogatásokban
Az IBSH komplex megközelítést alkalmaz a felnőttképzési támogatások területén: nem csupán a támogatási lehetőségek azonosításában nyújt segítséget, hanem már a képzések előzetes szakmai és jogi megalapozásában is. Ez lehetővé teszi, hogy a vállalkozások elkerüljék a tipikus hibákat, és képzéseiket ténylegesen támogatható módon valósítsák meg.
Amennyiben a vállalkozás képzési programot tervez állami támogatás igénybevételével, érdemes már a kezdetektől szakértői szempontok szerint kialakítani a képzés struktúráját és dokumentációját. Ez jelentősen csökkenti a megfelelőségi kockázatokat, és növeli annak esélyét, hogy a képzés valóban támogatható és ellenőrizhető módon valósuljon meg.
