Zöldenergia – 2. epizód
Hatékony energiahatékonyság? EKR, TAO kedvezmény, egyéb támogatások? Tegyük rendbe a fogalmakat, és nézzük, hogyan lesz költséghatékony az energiahatékonysági beruházásunk.
GreenGrantsGuide blogsorozatunk első cikkét azzal zártuk, hogy összegyűjtöttük, milyen területeket érint a zöld átállás és hogy milyen lépések és intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a 2030-as klímacélokat elérjük.
Ebben kiemelt helyen szerepelt az ENERGIAHATÉKONYSÁG. A mostani GreenGrantsGuide cikkünk ezzel a témával foglalkozik, és azt mutatja be, hogy mik a most elérhető források és hogyan lehet ezeket tudatosan kombinálni.
Vegyük is sorra őket.
1. EKR vagyis az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer
Az EKR keretében a vállalkozások nemcsak energiát spórolhatnak, hanem pénzt is kereshetnek. Ennek oka az, hogy az energiavállalatokat – például villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatókat – az államok arra kötelezik, hogy meghatározott mértékű energia-megtakarítást érjenek el egy adott időszakon belül. Ezeket a megtakarításokat különféle módokon érhetik el, például energiahatékony berendezések telepítésével, szigetelési programokkal, energiatudatos technológiák bevezetésével vagy akármilyen másik piaci szereplőt vonnak be és érvényesítik az ő beruházásuk által elért energiamegtakarítást. Azaz energiavállalatok különböző ösztönzőket kínálhatnak (például kedvezményeket, támogatásokat vagy ingyenes szolgáltatásokat), hogy ezek a fogyasztók energiahatékonysági beruházásokat hajtsanak végre.
Mit jelent ez egy vállalat számára? Nem mást, minthogy a saját energiahatékonysági beruházásából származó hitelesített energiamegtakarítását (HEM) értékesítheti a piacon, ami egyébként az energiahatékonysági beruházásból adódó költségcsökkentésen túl bevételi forrást is biztosít számára. Ezáltal az energiahatékonysági beruházások megtérülése sokkal gyorsabb lehet.
A kereskedés a ráadásul az idei évben átterelődött egy tőzsdei felületre, ami azzal jár, hogy sokkal transzparensebb és kiszámíthatóbb lesz az árképzés.
A rendszerben többféle beruházás elszámolható: épületszigetelések, nyílászárócserék, a hűtés-fűtéskorszerűsítés, világítási rendszerek lecserélése és akár dolgozói szemléletformáló projektek is. Fontos tudni, hogy a projekteket auditáltatni kell egy, a MEKH névjegyzékében szereplő energetikai auditorral.
Szintén nagyon lényeges, hogy az EKR előnyei kombinálhatók más támogatásokkal, például a KEHOP vagy a társasági adó (TAO) nyújtotta kedvezményekkel, így a vállalat maximalizálhatja beruházása megtérülését.
2. Energiahatékonysági adókedvezmény
Az energiahatékonysági adókedvezmény egy TAO kedvezményt jelent, aminek érvényesítése érdekében pont egy olyan beruházást kell megvalósítani, ami az EKR-hez is szükséges.
A támogatás mértéke a vállalatmérettől függ:
Nagyvállalatok: max. 30%,
középvállalkozás: max. 40%,
kisvállalat: max. 50%.
Vagyis pl. egy nagyvállalat esetén a megvalósított beruházás 30%-nak megfelelő összeggel csökkenthető a befizetendő társasági adó mértéke a beruházás üzembe helyezését követő adóévben és az azt követő öt adóévben, legfeljebb a tárgyévi számított társasági adó 70%-áig.
Fontos, hogy az energetikai auditnak itt is meg kell történnie, annak érdekében, hogy a beruházás energiahatékonysága igazolt legyen.
Ahogy látható, az adókedvezmény és az EKR érvényesítésében vannak azonosságok, de két külön intézkedésről beszélünk, amelynek mind megvannak a sajátos energetikai, adózási és állami támogatási vonatkozásai. Ahhoz, hogy egy energiahatékonysági beruházást tényleg „hatékonyan” valósítsunk meg, a három szaktudást ötvözni kell. Ebben igényelhet segítséget az ibsh szakértőitől.
3. Egyéb pályázatok és támogatások
Általánosságban elmondható, hogy a beruházási támogatások esetében egyre több esetben jelenik meg az egyes célterületek között – akár az önállóan támogatott célterületek között is – az energiahatékonysági beruházás támogatása.
Ennek kapcsán az alábbiakat fontos kiemelni:
- habár határterület, de az energiahatékonyság nem azonos a megújuló energiatermeléssel -> tehát tudatosan el kell választani egymástól az egyes beruházási elemeket, mert más-más támogatási szabályok vonatkoznak rájuk;
- az energiahatékonysági beruházások elszámolható költségei nem feltétlenül az adott eszközök bekerülési költségei, szemben a gyártógépekkel -> mindez azt jelenti, hogy nagyon tudatosnak kell lenni a projekt tervezésénél, és a beruházás elszámolható költségeinek megtervezésekor;
- energetikai audit nélkül általában nem vehető figyelembe az adott beruházás, hiszen ez támasztja alá az energiamegtakarítást -> vagyis olyan pályázathoz, amiben energiahatékonyság is választható, mindenképpen szükség van egy megfelelő auditorra;
- a vissza nem térítendő támogatások esetében a támogatás intenzitás nem mindig éri el a a maximális mértéket -> ami azt jelenti, hogy az adókedvezmény igényléséről sem szabad megfeledkezni, sőt a támogatással le nem fedett rész esetében az EKR-nek is helye lehet.
Az energiahatékonysági támogatások körében több KEHOP pályázat is kiírásra került, de ez a célterület megjelenik az Élelmiszeripari feldolgozó üzemek fejlesztése pályázatban is. Ez utóbbi pályázat még most is nyitva van, a részletes feltételek itt érhetőek el.
A fentiek mellett a jövőben több olyan pályázat van kilátásban nagyvállalatok számára is, aminek keretében együttesen jelenik meg a megújuló energiatermelés és az energiahatékonyság is, tehát érdemes a fejlesztési projektek esetében ezzel számolni és ennek mentén tervezni.
Noha a villamosenergia árak 2022-es évhez képest valóban szelídültek, de az európai és a magyar piac továbbra is nagyon várja az energiahatékonysági források megnyílását. A várakozás jó alkalom a felkészülésre is, amiben a szakértői segítség igen fontos komponens, ezért az ibsh és az energiapiacon meghatározó energetikai partnere mindig rendelkezésre áll.
A GreenGrantsGuide következő epizódjában a megújuló energiatermeléshez elérhető és várható támogatási lehetőségeket mutatjuk be.
Amennyiben szeretne további hírekről értesülni, kérjük iratkozzon fel a hírlevelünkre.
