A globális minimumadó (GloBE) bevezetéséről szóló törvényjavaslat tartalmazza a 2024. január 1-től bevezetendő globális minimumadó magyarországi részletszabályait és az új kutatás-fejlesztési tevékenységhez igényelhető adókedvezmény tervezetét.
Jelenleg a kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató vállalkozások a saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségét a társasági adóban adóalapcsökkentő tételként is érvényesíthetik.
A javaslat alapján a jövőben a vállalkozások választhatnak az adóalapcsökkentő tétel vagy a fizetendő társasági adóból levonható K+F adókedvezmény között. Az adókedvezmény várható mértéke a K+F tevékenységhez kapcsolódó elszámolható költségek 10%-a, azzal, hogy az alapkutatáshoz legfeljebb 55 millió euró, az alkalmazott kutatáshoz legfeljebb 35 millió euró, a kísérleti fejlesztéshez legfeljebb 25 millió euró támogatás igényelhető.
Elszámolható költség lehet
a) a kutató-fejlesztő által használt tárgyi eszköz kutatás-fejlesztési projekt idejére számított számviteli értékcsökkenése,
b) a kutató-fejlesztőre vonatkozóan elszámolt személyi jellegű ráfordítás a kutató-fejlesztőnek a kutatás-fejlesztési projektben való foglalkoztatása mértékéig, kivéve a kutatás-fejlesztési tevékenységhez közvetetten kapcsolódó ráfordítás (ideértve többek között a reprezentációt, a végkielégítést, a felmentési időre járó bért és ezek járulékait),
c) a kutatás-fejlesztési tevékenységhez felhasznált szabadalom költsége, ráfordítása,
d) működési és üzemeltetési költségek, ráfordítások, amelyek közvetlenül a kutatás-fejlesztési projekt folyamán merülnek fel.
Az adókedvezmény szabályai alapján, amennyiben négy adóéven belül adócsökkentésként nem tudja a vállalat felhasználni a támogatást, kérheti annak átutalással történő megtérítését.
Az új K+F adókedvezményhez is javasolt, hogy a korábbiakhoz hasonlóan a vállalatok kérjenek projektminősítést szakértői eljárás keretében, amelyet 2023. szeptember 1-től az SZTNH helyett az NKFIH-nál lehet kezdeményezni.