Blog

kutatás-fejlesztés minősítés

Milyen szempontokat vizsgálnak a K+F minősítési eljárás során?

A kutatás-fejlesztési (K+F) minősítési eljárás során az NKFI Hivatal több kritikus szempontot vizsgál, hogy eldöntse, egy projekt valóban K+F tevékenységnek minősül-e. Íme az öt legfontosabb kérdés, amelyeket a pályázóknak alaposan ki kell dolgozniuk a sikeres minősítés érdekében:

1. Mi a projekt célja?

A projekt céljának egyértelműen meghatározottnak és mérhetőnek kell lennie. Nem elég azt megfogalmazni, hogy „egy új szoftvert” vagy „egy hatékonyabb eszközt” szeretnénk fejleszteni – részletezni kell, hogy milyen problémát kívánunk megoldani, milyen új funkciókat szeretnénk létrehozni, és milyen tudományos vagy technológiai előrelépést várunk. Például, ha egy új típusú elektromos járműmotor fejlesztése a cél, akkor meg kell határozni, hogy milyen hatékonysági vagy teljesítménybeli javulást szeretnénk elérni a jelenlegi technológiákhoz képest. A cél meghatározásánál az is lényeges, hogy a fejlesztés milyen módon kapcsolódik a vállalat innovációs stratégiájához.

2. Mi az újszerű a létrehozni kívánt projektben?

A K+F projektek egyik alapfeltétele, hogy újszerű megoldásokat tartalmazzanak. Az NKFI Hivatal azt vizsgálja, hogy a projektben megvalósítani kívánt technológia vagy módszertan mennyiben tér el a már meglévő megoldásoktól. Ehhez elengedhetetlen a technika állásának alapos elemzése és annak igazolása, hogy a projekt nem csupán egy korábbi fejlesztés továbbfejlesztése, hanem valóban új tudományos vagy műszaki eredményeket hoz létre. Az újszerűség vizsgálata során a hazai és nemzetközi szakirodalmat, szabadalmi adatbázisokat és iparági trendeket is érdemes figyelembe venni.

3. Mi a technika állása?

A technika állása a jelenlegi legfejlettebb, elérhető tudományos és technológiai megoldásokat jelenti egy adott területen. A projekt minősítése során az NKFI Hivatal azt vizsgálja, hogy a fejlesztés milyen mértékben jelent előrelépést a már létező technológiákhoz képest. Ennek bemutatására szükséges a legfrissebb kutatási eredmények, iparági tanulmányok és piaci elemzések összegyűjtése és elemzése. Például egy mesterséges intelligenciát alkalmazó orvosi diagnosztikai szoftver fejlesztésekor be kell mutatni, hogy milyen meglévő megoldások léteznek a piacon, és a tervezett projekt milyen egyedi, még nem létező funkciókat vagy fejlesztéseket tartalmaz.

4. Mi(k) a projekt során feloldani kívánt tudományos vagy technológiai bizonytalanság(ok)?

A tudományos vagy technológiai bizonytalanság olyan kérdéseket jelent, amelyekre a megoldás nem egyértelmű, és amelyekre nincs egyértelmű válasz a meglévő tudományos vagy mérnöki ismeretek alapján. Az NKFI Hivatal azt vizsgálja, hogy a projekt valóban új tudást hoz-e létre, vagy csupán egy meglévő technológia alkalmazását jelenti egy új területen. Például, ha egy vállalat egy új típusú anyagot kíván kifejleszteni hőálló alkatrészekhez, akkor az egyik bizonytalanság az lehet, hogy a tervezett anyag milyen összetételben és gyártási eljárással biztosítja a kívánt mechanikai tulajdonságokat. Amennyiben a fejlesztés során a megoldás egyértelműen megjósolható egy szakértő számára, akkor a projekt inkább innovációnak, mint K+F-nek minősül.

5. Milyen feltételek és mérföldkövek mentén történik a projekt megvalósítása?

Egy kutatás-fejlesztési projekt sikeres lebonyolításához részletes ütemtervre és mérföldkövekre van szükség. Az NKFI Hivatal azt vizsgálja, hogy a projekt mennyire alaposan kidolgozott, és hogy a munkafolyamat logikus lépésekre van-e bontva. Egy tipikus K+F projekt mérföldkövei lehetnek:

Kutatási alapok feltérképezése – A technika állásának vizsgálata, releváns tudományos publikációk, szabadalmak és piaci megoldások elemzése.

Koncepció kidolgozása – A projekt fő műszaki és tudományos céljainak meghatározása, hipotézisek felállítása, kezdeti modellek vagy technológiai tervek készítése.

Prototípus-fejlesztés – Az első működőképes verzió megépítése, amely lehet számítógépes modell, laboratóriumi eszköz vagy szoftver.

Kísérleti validáció – A fejlesztett megoldás tesztelése kontrollált környezetben, teljesítménymérés, lehetséges technológiai kihívások és hibák azonosítása.

Ipari alkalmazás tesztelése – A megoldás kipróbálása valós üzemi körülmények között, skálázhatósági és integrációs vizsgálatok elvégzése.

Piaci bevezetés előkészítése – Az eredmények kiértékelése, szabadalmaztatási lehetőségek elemzése, üzleti modell kialakítása és a további fejlesztési irányok meghatározása.

A jól meghatározott mérföldkövek és egyértelmű ütemezés növeli a projekt hitelességét és segíti annak sikeres minősítését.

Összegzés

A K+F minősítési eljárás célja, hogy a valódi kutatás-fejlesztési projekteket támogassa, amelyek új tudományos vagy technológiai eredményeket hoznak létre. A sikeres minősítés érdekében a pályázóknak alaposan ki kell dolgozniuk a projekt célját, újszerűségét, a technika állásának elemzését, a tudományos bizonytalanságokat és a projekt megvalósításának lépéseit. Egy jól dokumentált és világosan meghatározott projekt nagyobb eséllyel kapja meg a K+F minősítést, amely elengedhetetlen az állami támogatások és adókedvezmények igénybevételéhez.

k+f támogatás

IBSH