A K+F támogatás elszámolható költségei közé csak azok a K+F projekttel kapcsolatos kiadások tartozhatnak, amelyek kizárólag a projektben való használatuk mértékéig és idejére merülnek fel. Továbbá, ha egy projekt több tevékenységet is magában foglal, akkor azokat az egyes kutatás-fejlesztési kategóriákba kell sorolni, pl. az alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés kategóriájába, hogy megállapítható legyen a nyújtható támogatás mértéke.
De milyen költségek számolhatók el pontosan? Nézzük meg a legfontosabb kategóriákat!
1. Épületek és infrastruktúra amortizációs költségei
Egy K+F projekt gyakran igényel speciális laboratóriumi vagy egyéb kutatási célú helyiségeket. Ezeknek az épületeknek és épületrészeknek a bérleti díja vagy amortizációs költsége elszámolható, de csak olyan mértékben, amennyire a projektben ténylegesen használják őket.
Példa: Egy biotechnológiai vállalat egy új gyógyszerkészítmény fejlesztésére indított K+F projektet. A kutatások egy bérelt laboratóriumban zajlanak, amelynek havi bérleti díja 500 000 forint. Ha a labor kapacitásának 50%-át használják a projekthez, akkor a bérleti díj felét, vagyis 250 000 forintot lehet elszámolni a K+F támogatás terhére.
2. Eszközök és berendezések amortizációs költségei
A K+F támogatás elszámolható költségei lehetnek a kutatás-fejlesztési projektek során használt gépek, eszközök és berendezések amortizációja is elszámolható, de kizárólag a K+F tevékenységben való használat arányában.
Példa: Egy mérnöki iroda egy új, 3D nyomtatási technológiát fejleszt, amelyhez 10 millió forint értékű ipari nyomtatót vásároltak. Ha a nyomtatót a kutatás-fejlesztési projekt során 70%-os kapacitással használják, akkor az amortizációs költség 70%-át lehet elszámolni K+F támogatásként.
3. Személyi jellegű ráfordítások
A K+F támogatás elszámolható költségei közé tartozhat a kutató-fejlesztők munkabére, juttatásai és azok járulékai szintén elszámolhatóak, hiszen a humán erőforrás a K+F projektek egyik legfontosabb tényezője. Fontos, hogy csak azoknak a munkavállalóknak a költségei vehetők figyelembe, akik közvetlenül a projekt megvalósításában vesznek részt, és a ráfordítások arányosítva kell, hogy legyenek az adott projekthez kapcsolódó munkaidővel.
Példa: Egy szoftverfejlesztő cég mesterséges intelligencia alapú képfelismerő rendszert fejleszt. A projekten dolgozó mérnök havi bruttó bére 1 200 000 forint, és munkaidejének 80%-át a K+F projektre fordítja. Így ennek megfelelően 960 000 forintot lehet elszámolni a támogatás keretében.
4. Anyagköltség
A K+F támogatás elszámolható költségei közé lehet sorolni a kutatások során felhasznált anyagok, vegyszerek, tesztanyagok vagy prototípusokhoz szükséges alapanyagok is elszámolhatóak a támogatás részeként. Az anyagköltségek elszámolásánál figyelembe kell venni, hogy azok a teljes projektköltség maximum 25%-áig támogathatók.
Példa: Egy autóipari vállalat egy új típusú könnyűfém ötvözetet fejleszt járműalkatrészekhez. A kutatás során használt speciális fémötvözetek beszerzése 5 millió forintba kerül, ami a teljes projektköltség 20%-át teszi ki, így teljes egészében elszámolható.
5. Szerződéses kutatás költségei
Gyakori, hogy egy vállalat a K+F projekt bizonyos részeit külső kutatóintézetekkel, egyetemekkel vagy más cégekkel együttműködve valósítja meg. Az ilyen külső szerződéses kutatás költsége általában a K+F támogatás elszámolható költségei részeként lehet értelmezni.
Példa: Egy orvosi eszközöket fejlesztő vállalat egy egyetem kutatólaboratóriumával közösen dolgozik egy új diagnosztikai berendezésen. Az egyetemmel kötött szerződés alapján a kutatási szolgáltatás költsége 10 millió forint, amely teljes mértékben elszámolható, mivel felsőoktatási intézménnyel történik az együttműködés.
6. Eszközbeszerzés egyes pályázatokban
Bizonyos támogatási programok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a K+F projektekhez szükséges új gépek, eszközök, berendezések beszerzésének teljes költsége a K+F támogatás elszámolható költségei közé tartozzanak.
Példa: Egy nanotechnológiai startup cég egy új mikroszkóp vásárlására pályázik, amely 15 millió forintba kerül. A pályázati feltételek alapján az eszközbeszerzés 50%-át fedezheti a támogatás, így 7,5 millió forintnyi költséget támogatásból finanszírozhatnak.
A K+F támogatás elszámolható költségei: így határoljuk le a költségeket
A K+F támogatás elszámolható költségeinek meghatározása minden esetben a projekt szakmai tartalmának lehatárolásával kezdődik. Elsőként azt szükséges meghatározni, hogy a projekt mely tevékenységei minősülnek ténylegesen kutatás-fejlesztésnek, és ezt követően rendelhetők hozzájuk az elszámolható ráfordítások. Önmagában tehát nem elegendő, hogy egy költség általánosságban kapcsolódjon egy innovációs projekthez: igazolható módon a támogatott K+F tevékenység megvalósítását kell szolgálnia.
A K+F projektekben tipikusan elszámolható költséget jelenthetnek a fent említett költségek. Meghatározott feltételekkel külső kutatási, tanácsadási és egyéb, közvetlenül a projekthez kapcsolódó szolgáltatások, valamint egyes további működési költségek is elszámolhatók. Az uniós állami támogatási szabályok a kutatás-fejlesztési projektek támogatható költségei között többek között ezeket nevesítik.
Fontos ugyanakkor, hogy az egyes K+F támogatási konstrukciók költségszabályai eltérhetnek egymástól, ezért minden esetben az adott támogatási jogcím és pályázati felhívás részletes feltételeit kell vizsgálni. A K+F-hez kapcsolódó adókedvezmények esetében pedig eltérő szabályrendszer alkalmazására lehet szükség, ezért a támogatási és adózási célú költséglehatárolást célszerű egymástól elkülönítetten kezelni.
A megfelelő költséglehatárolást már a projekt tervezésekor érdemes kialakítani. A K+F munkaszakaszokhoz kapcsolódó munkaidő, eszközhasználat, anyagfelhasználás és külső szolgáltatások megfelelő dokumentálása nemcsak az elszámolhatóságot támasztja alá, hanem egy későbbi támogatói vagy adóhatósági ellenőrzés kockázatait is csökkenti.
