A jelenlegi gazdasági környezetben azt tapasztaljuk, hogy egyre több vállalat támaszkodik többforrású finanszírozásra: beruházási támogatás, pályázatok, adókedvezmények és különböző kedvezményes hitelek együttes alkalmazásával teremti meg a fejlesztéseihez szükséges forrást.
Bár ez a stratégia komoly versenyelőnyt jelenthet, a támogatáshalmozás szabályainak be nem tartása súlyos kockázatokat hordoz. A jogszerű, jól dokumentált állami támogatás felhasználás ma már nemcsak megfelelési kérdés, hanem reputációs tényező is.
Mekkora beruházási támogatást vehet igénybe egy középvállalat?
Az Európai Bizottság „Iránymutatás a regionális állami támogatásokról (2021/C 153/01)” című közleménye egyértelműen meghatározza, hogy az egyes európai uniós tagállamok területein – a beruházás helyszínétől függően – mekkora mértékű beruházási támogatás nyújtható.
Magyarország jelentős részén 50% támogatás érhető el nagyvállalatok számára, míg kis- és középvállalkozások esetén ez az arány növekedhet.
Támogatási intenzitások régiónként:
| Beruházás helyszíne | Kisvállalkozás | Középvállalkozás | Nagyvállalat |
|---|---|---|---|
| Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém vármegyék településein | 50% | 40% | 30% |
| Heves, Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyék településein | 80% | 70% | 60% |
| Budapest | 0% | 0% | 0% |
| Minden más vármegye településein | 70% | 60% | 50% |
Fontos figyelembe venni a szabály alkalmazásakor, hogy a korlátozás egy vállalatcsoport által ugyanabban a régióban, 3×365 napon belül megkezdett beruházásokra és az azokhoz kapcsolódó beruházási támogatásra, valamint az azonos elszámolható költségekre igénybe vett egyéb támogatásokra is vonatkozik.
Igénybe vehet-e még a társaság „de minimis” támogatást?
Az általános gazdasági tevékenységet (pl. nem halászat, nem mezőgazdaság) folytató vállalkozások esetében az Európai Bizottság 2023/2831 rendelete (általános de minimis rendelet) tartalmazza a de minimis támogatásokra vonatkozó szabályokat.
A rendelet alapján tagállamonként legfeljebb 300.000 eurót vehet igénybe egy vállalkozás.
Annak eldöntéséhez, hogy a társaság igénybe vehet-e még „de minimis” támogatást, a támogatott tevékenység megkezdését megelőző 3×365 napban megkezdett projektekhez kapcsolódó „de minimis” támogatásokat kell figyelembe venni.
Hogyan tudom halmozni az egyes beruházási támogatásokat?
A legfontosabb alapelv, hogy az azonos elszámolható költségekre jutó támogatások (pl. beruházási támogatás vagy „de minimis”) együttes intenzitása nem lépheti túl az Európai Bizottság „Iránymutatás a regionális állami támogatásokról (2021/C 153/01)” című közleményében meghatározott maximális beruházási támogatási arányokat.
Például középvállalatok esetében ez a jogszabályban meghatározott maximum 50% + 10% lehet.
Ha ezt a határt a vállalat túllépi, akár teljes visszafizetési kötelezettséggel is számolhat, de az igénybe vehető beruházási támogatáson felüli részt biztosan vissza kell majd fizetnie.
Tapasztalataink azt mutatják, hogy az előzetes költségbontás, a forrásfelhasználás pontos tervezése és a projektek egyértelmű szétválasztása, lehatárolása a leghatékonyabb módszer a szabályoknak való megfelelés biztosítására.
Cégcsoportszintű szemlélet
A támogatáshalmozás vizsgálata ugyanakkor nem áll meg a projekt szintjén: az európai uniós jogszabályok szerint a vállalatcsoport egészét kell figyelembe venni.
Különösen a „de minimis” támogatások és minden beruházási támogatás esetében fontos, hogy a hároméves időszakra vonatkozó korlátokat csoportszinten ellenőrizzék.
Az IBSH szakértői ennek kezelésére támogatáshalmozási auditot dolgoztak ki, amely segít feltárni a rejtett átfedéseket és megelőzni a szabálytalanságokat.
Milyen tipikus esetei vannak a támogatáshalmozásnak?
Az elmúlt időszakban a leggyakoribb példa a KKV 1+1 Beruházásélénkítő pályázat, a kamattámogatott hitelek és a fejlesztési adókedvezmény együttes alkalmazása.
Ha például egy társaság úgy dönt, hogy a következő évi beruházását kedvezményes, kamattámogatott hitelből finanszírozza, valamint indul a Demján Sándor Programban meghirdetett KKV 1+1 Beruházásélénkítő pályázaton. Beruházásához a társaság fejlesztési adókedvezményt is igénybe vesz, hogy csökkenteni tudja a társasági adó-fizetési kötelezettségét.
Ebben az esetben:
- A hitel kamattámogatása támogatásnak minősül, a hitelt nyújtó igazolást állít ki a támogatás típusáról és tartalmáról, jellemzően „de minimis” támogatás.
- A KKV 1+1 Beruházásélénkítő pályázat keretében regionális beruházási támogatást vesz igénybe a társaság az eszközbeszerzéseihez kapcsolódóan.
- A fejlesztési adókedvezménnyel megtakarított társasági adó szintén beruházási támogatásnak minősül.
Egy ilyen esetben a támogatást igénylő társaság feladata annak meghatározása, hogy megfelel-e a vonatkozó európai uniós és hazai jogszabályoknak.
Amennyiben a társaság középvállalat, és a beruházás Bács-Kiskun megyében valósul meg, úgy a maximálisan igénybe vehető beruházási támogatás a beruházás költségeinek legfeljebb 60%-a.
Mivel a KKV 1+1 Beruházásélénkítő pályázat keretében 50% vissza nem térítendő támogatást nyert el a társaság, az igénybe venni tervezett fejlesztési adókedvezmény és kamattámogatás együttesen nem haladhatja meg a beruházás költségeinek 10%-át.
Egyúttal figyelni kell arra, hogy a „de minimis” keret lehetővé teszi-e a kamattámogatás igénybevételét.
Egyensúly a lehetőségek és a biztonság között
A sikeres támogatásmenedzsment nem csak az elnyert források mennyiségéről vagy a nyertes pályázatok számáról szól, hanem a stratégiai összehangolásról is.
Egy vállalat akkor tudja maximalizálni a támogatások hatását, ha tisztában van az intenzitási korlátokkal, ismeri a kombinálható eszközöket, és biztos háttértámogatást kap a szabályozás követésében.
Az IBSH szakértői ennek kezelésére dolgozták ki a támogatáshalmozási auditot, amely segít feltárni a rejtett átfedéseket, megelőzni a jogsértő támogatáshalmozást és biztonságosan kombinálni a beruházási és működési célú forrásokat.
