Magyarországon a zöldmezős beruházások döntő többsége az akkumulátoriparban és a járműiparban valósul meg.
A zöldmezős beruházás olyan fejlesztést jelent, amely teljesen új létesítmény felépítését foglalja magában egy korábban be nem épített területen. Ilyenkor nem meglévő infrastruktúrát bővítenek vagy alakítanak át (mint a barnamezős beruházások esetén), hanem a beruházó „a nulláról” épít fel új gyártóegységet, raktárt, logisztikai központot vagy bármilyen termelő-szolgáltató létesítményt. Ezek a fejlesztések jelentős tőkeigénnyel járnak, hosszú távra szólnak, és komoly gazdasági-társadalmi hatással bírnak – munkahelyeket teremtenek, infrastruktúrát fejlesztenek, növelik a helyi adóbevételeket, és hosszú távon befolyásolják az ország feldolgozóiparának szerkezetét is.
Hol a legnagyobb a beruházási kedv?
2020 és 2025 között összesen 64 vállalat jelentett be több mint 21 milliárd euró értékű zöldmezős beruházást Magyarországon. Ezen projektek közül több is az idei év végén vagy 2026 elején kezdi meg a termelést.
Területileg Pest vármegye (Budapesttel együtt) vezeti a beruházások számát – itt 19 vállalat döntött a kiváló logisztikai adottságokkal rendelkező térség mellett. Ezt követi Hajdú-Bihar vármegye 10 beruházással, míg a harmadik helyen Borsod-Abaúj-Zemplén áll 7 projekttel. Ezekben a régiókban az ipari parkok megléte vagy gyors létrehozhatósága, a képzett munkaerő elérhetősége, valamint az állami és uniós támogatások vonzóvá tették a befektetési környezetet.
Ha a beruházások értékét nézzük, Hajdú-Bihar vármegye emelkedik ki 11,4 milliárd euróval, köszönhetően a BMW, CATL és EVE Power által elindított zöldmezős beruházásoknak. A második helyen Csongrád-Csanád vármegye áll, ahol a BYD szegedi járműgyártó kapacitása adja a beruházási összeg nagy részét, amely meghaladja a 4660 millió eurót. A harmadik helyet Komárom-Esztergom vármegye foglalja el, ahol 6 vállalat több mint 3067 millió euró értékben valósít meg zöldmezős fejlesztést.
Habár az elmúlt években Debrecen, Pest vármegye és Tatabánya számított a legfőbb célpontnak a kiváló elérhetőség és ipari területek miatt, jelenleg Szeged van gyors ipari átalakulásban a BYD beruházásának köszönhetően, amely új gazdasági pólust hozhat létre a dél-alföldi régióban.
Hol alacsony a beruházói érdeklődés?
A lista másik végén Győr-Moson-Sopron, Heves és Tolna vármegyék találhatók. Győr-Moson-Sopron megyében a tartós munkaerőhiány már hosszú ideje gátolja az új beruházások érkezését – a meglévő ipari szereplők egymással versenyeznek a munkaerőért, ami miatt már a bérstratégiák időzítése is alapos tervezést igényel. Heves és Tolna vármegyék ugyan kiváló logisztikai adottságokkal rendelkeznek, azonban a 2020 előtti években már jelentős feldolgozóipari kapacitások épültek ki ezekben a térségekben külföldi vállalatok révén, így ezek mára lekerültek a zöldmezős lehetőségeket kereső befektetők térképéről.
Baranya vármegyében ugyan történt néhány bejelentés – például a Seiren és a Hanon Systems részéről Pécsett –, ezek azonban kisebb volumenűek, így a térség továbbra is a kiaknázatlan potenciállal rendelkező régiók közé sorolható.
Nem szabad megfeledkezni Békés vármegyéről sem, amely eddig elsősorban a nehézkes megközelíthetőség miatt maradt kívül a befektetői fókuszon. Most azonban új lendületet adhat a térségnek, hogy 10 év után teljes hosszában elkészült az M44-es gyorsforgalmi út Békéscsaba és Kecskemét között, amelynek révén végre közvetlen autópályás összeköttetés jött létre Békéscsaba és Budapest között.
Mely iparágak dominálnak?
A zöldmezős beruházások döntő többsége az akkumulátoriparban (21 projekt, több mint 13 milliárd euró) és a járműiparban (20 projekt, több mint 6 milliárd euró) valósul meg. Ez a két szektor együttesen a beruházások több mint 90%-át teszi ki.
Az élelmiszeriparban 4 vállalat jelentett be összesen 270 millió euró értékű fejlesztést, köztük a magyar Hungerit Zrt. és Biotech USA, valamint a dél-koreai CJ Foods és a svájci Glencore Agriculture.
A legnagyobb bejelentett zöldmezős beruházások a következők:
- CATL, akkumulátorgyártás, Debrecen – 7,34 milliárd euró
- BYD, járműgyártás, Szeged – 4,5 milliárd euró
- BMW, elektromos autógyártás és akkumulátor-összeszerelő üzem, Debrecen – 2 milliárd euró
- Huayou Cobalt, katódgyártás, Ács – 1,3 milliárd euró
- EVE Power, akkumulátorgyártás, Debrecen – 1 milliárd euró
Trendek az idővonalon
Ha idővonalon vizsgáljuk a bejelentések számát, 2020 és 2022 között évente körülbelül 15 projektet jelentettek be. Ez a tendencia 2023-ban megtört, és a szám csökkenésnek indult. Bár a beruházások értéke 2022-ben (közel 11 milliárd euró) és 2023-ban (több mint 7 milliárd euró) még kiemelkedő volt, a tavalyi évben már csupán 7 zöldmezős beruházást jelentettek be, mintegy 300 millió euró értékben.
Mi következik mindebből?
A statisztikai adatok alapján világosan látható, hogy 2023 végéig számos olyan, jelentős tőkét igénylő beruházásról született döntés, amely hosszú távon is meghatározza Magyarország feldolgozóipari szerkezetét. Az ipari feldolgozás középpontjában továbbra is a járműipar áll, és a zöldmezős beruházásokból jól látszik, hogy a közeljövőben nem várható jelentős gazdasági diverzifikáció.
Ez a szerkezeti koncentráció ugyan rövid távon erősítheti a technológiai fejlődést és kiváló lehetőséget ígér az értékláncba bekapcsolódó kis- és középvállalkozásoknak, de a másik oldalon kiszolgáltatottá teszi az országot a globális járműipari ciklusoknak. A gazdaság ellenállóképessége növelhető lenne a magas hozzáadott értékű szolgáltatások, valamint más iparágak – például egészségipar, megújuló energia, élelmiszeripar – célzott ösztönzésével.
A beruházások koncentrálódása néhány nagyvárosra és logisztikailag jól elérhető régióra – mint Debrecen, Szeged, Tatabánya vagy Budapest környéke – fokozza az egyenlőtlenségeket. A túlterhelt régiókban egyre súlyosabb kihívást jelent a munkaerőhiány, ami nemcsak a termelési költségeket emeli, hanem a vállalatok közötti bérversenyt is erősíti. Egyes térségekben már nem az ipari park mérete vagy az elérhető infrastruktúra a szűk keresztmetszet, hanem a humánerőforrás elérhetősége.
Ezzel szemben több régió – például Békés, Baranya, Zala vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék – továbbra is alulhasznosítottak, pedig infrastrukturális fejlesztések, mint az új gyorsforgalmi utak vagy ipari parkok bővítése, komoly lehetőségeket teremtenének. Ezek a térségek nemcsak kedvezőbb munkaerőköltségek miatt lehetnek vonzóak, hanem társadalmi szempontból is fontos szerepet játszhatnának a regionális egyenlőtlenségek csökkentésében.
A legfontosabb kérdés tehát az, hogy sikerül-e a jövőben olyan integrált gazdaságfejlesztési stratégiát kialakítani, amely egyszerre segíti a magas technológiai szintű beruházások megvalósulását, támogatja a kis- és középvállalkozások bekapcsolódását az értékláncokba, és képes életképes alternatívát kínálni a jelenleg kevésbé preferált, de komoly potenciállal rendelkező térségek számára is.
Milyen támogatások érhetők el zöldmezős beruházásokhoz?
Magyarországon mind vissza nem térítendő támogatás, mind társasági adókedvezmény elérhető a zöldmezős beruházást megvalósítani kívánó vállalkozások számára.
Az elmúlt időszakban azok a vállalkozások pályáznak sikerrel vissza nem térítendő támogatásra, amelyek a dél-magyarországi területeken terveznek beruházást megvalósítani, magas hozzáadott értékű üzleti szolgáltatásokat kívánnak nyújtani vagy magas hozzáadott értékű iparágban (pl.: gyógyszeripar, orvostechnika, biotechnológia, stb.) terveznek beruházásokat megvalósítani.
Társasági adókedvezményt sikerrel igényelhet bármely fejlesztést tervező vállalat, amely nagyvállalatok esetében elérheti a beruházási költségek vagy az új munkaerő bérköltségének akár 60%-át is.
