Az EKD támogatások több mint két évtizede a magyar beruházásösztönzési rendszer meghatározó elemei. A 2010 és 2026 között megkötött támogatási szerződések adatai jól mutatják, hogyan változott az állami beruházásösztönzés és a Magyarországra érkező befektetők fókusza: a nagy autóipari gyártóberuházások mellé fokozatosan jelentek meg a szolgáltató központok, a kutatás-fejlesztési projektek, majd az akkumulátoripari beruházások.
Az alábbi elemzés a nyilvánosan elérhető, megkötött EKD támogatási szerződések adatbázisára épül. Az adatok vállalatonként tartalmazzák a támogatott tevékenységet, a vállalt új munkahelyek számát, a beruházási volument, a támogatási összeget és a szerződés aláírásának időpontját. Fontos, hogy a 2026-os adatsor még nem teljes évet takar, a rendelkezésre álló adatbázis legutolsó tétele 2026. áprilisi, ezt követően a támogatási program a Gazdasági és Energetikai Minisztériumhoz kerültek a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól.
A teljes, hivatalos lista itt érhető el: megkötött EKD támogatási szerződések.
Mit mutatnak a megkötött EKD támogatási szerződések adatai 2010 és 2026 között?
A rendelkezésre álló adatbázis legfontosabb tanulsága, hogy az EKD támogatások mérete, jellege és támogatási intenzitása rendkívül széles sávban mozog.
A 2010-es évek elején az adatbázisban elsősorban nagy ipari beruházások és jelentős létszámbővítésre vonatkozó kötelezettségvállalások jelennek meg. 2011-ben például az Audi 251,3 milliárd forintos autógyártási beruházása 13 milliárd forint támogatással és 1 800 új munkahely vállalásával szerepel, míg az Opel ugyanabban az évben 124,3 milliárd forintos autómotor-gyártási projekthez 6,1 milliárd forintos támogatást és 834 új munkahely létrehozását vállalta.
Később, 2016 és 2019 között az EKD támogatott projektek portfóliója jóval diverzifikáltabbá vált. A gyártókapacitás-bővítések mellett egyre több K+F projekt, regionális szolgáltató központ, logisztikai beruházás és később energetikai fejlesztés jelent meg.
Különösen látványos a 2023-as időszak, amikor az adatbázisban nagy számban szerepelnek napelemes, energiahatékonysági, hőszivattyús és energiatárolási projektek. Ennek oka, hogy 2022 novemberében indult el a korlátozott ideig elérhető Gyármentő Program.
A támogatási szerződésekből kiolvasható trend igazolja a 2024 környékén bevezetett gazdaságpolitikai irányváltást: dél-magyarországi beruházások, magas hozzáadott értékű termelő és szolgáltató tevékenységek, kutatás-fejlesztési projektek támogatása lett a fő fókusz.
Mekkora beruházások kaptak EKD támogatást Magyarországon 2010 és 2026 között?
A beruházási volumen alapján az adatbázis két szélső pontja között több nagyságrendnyi különbség van. Találhatók benne néhány százmillió forintos képzési vagy energetikai projektek, miközben a legnagyobb ipari beruházások értéke százmilliárdos, sőt ezermilliárdos nagyságrendet ér el.
A legnagyobb volumenű projektek között különösen az akkumulátoripari beruházások emelkednek ki. A CATL 2025 decemberében aláírt szerződésében 2 712,6 milliárd forintos beruházási volumen szerepel, amelyhez 129,367 milliárd forint támogatás kapcsolódik. A Samsung SDI 2025 októberében kötött szerződése pedig közel 954,9 milliárd forintos beruházásról és 133,018 milliárd forintos támogatásról szól.
Ez jelentős változás a 2010-es évek első feléhez képest. Bár már akkor is voltak százmilliárdos nagyságrendű projektek – például az Audi 251,3 milliárd forintos 2011-es beruházása –, a 2020-as évek akkumulátoripari projektjei új léptéket hoztak a befektetésösztönzésben.
Ugyanakkor nem csak gigaberuházások részesültek EKD támogatásban ebben az időszakban. A 2023-as adatbázisban számos 200 millió és néhány milliárd forint közötti energiahatékonysági projekt szerepel, míg a képzési és szolgáltató központi projektek között ennél is kisebb volumenű tételek találhatók. Az EKD támogatás tehát az időszak egészét tekintve nem kizárólag „mega projektek” támogatási eszköze volt, sőt egyre több középvállalat által megvalósított beruházási projekt került be a támogatott projektek közé.
Mekkora támogatási összegekről születtek EKD szerződések 2010 és 2026 között?
A támogatási összegek a beruházások méretéhez hasonlóan széles sávban mozognak. A kisebb képzési és szolgáltató projektek esetében néhány tíz- vagy százmillió forintos támogatás is előfordul, míg a legnagyobb ipari beruházásokhoz több tízmilliárdos, esetenként 100 milliárd forint feletti támogatási összeg kapcsolódik. A legnagyobb beruházási projektekhez kapcsolódó EKD támogatások nyújtását rendszerint az Európai Bizottság hagyta jóvá.
A legnagyobb megítélt támogatási összegek 2010 és 2026 között:
| Vállalat / projekt | Beruházási volumen | Támogatási összeg |
| Samsung SDI, 2025 | 954,9 Mrd Ft | 133,0 Mrd Ft |
| CATL, 2025 | 2 712,6 Mrd Ft | 129,4 Mrd Ft |
| SK On Hungary, 2021 | 592,6 Mrd Ft | 76,4 Mrd Ft |
| W-SCOPE Hungary, 2025 | 244,3 Mrd Ft | 49,2 Mrd Ft |
| Samsung SDI, 2021 | 367,4 Mrd Ft | 33,7 Mrd Ft |
| EcoPro BM Hungary, 2025 | 251,6 Mrd Ft | 30,2 Mrd Ft |
| SK Battery Manufacturing, 2021 | 199,1 Mrd Ft | 28,5 Mrd Ft |
| Rubin NewCo 2021 Kft., 2021 | 51,9 Mrd Ft | 16,3 Mrd Ft |
| Mercedes-Benz, 2023 | 92,5 Mrd Ft | 13,9 Mrd Ft |
| Audi, 2011 | 251,3 Mrd Ft | 13,0 Mrd Ft |
A táblázatból jól látható, hogy a nominális támogatási összegek jelentősen emelkedtek, de ezt nem lehet önmagában a támogatási politika „bőkezűségének” növekedéseként értelmezni. A támogatott beruházások mérete is nagyságrendekkel nőtt, miközben az egyes projektek eltérő támogatási szabályok, regionális intenzitások és elszámolható költségek mellett valósulhattak meg. Az elszámolható költségek egyúttal nem feltétlenül azonosak a teljes beruházási volumennel, amelyet a projekt képvisel, nagyságrendekkel magasabb beruházás is állhat a háttérben.
Mekkora támogatási intenzitás jellemző az EKD beruházásoknál 2010 és 2026 között?
Az adatbázisból számított egyszerű arány – vagyis a támogatási összeg és a nyilvántartott beruházási volumen hányadosa – jelentős szórást mutat.
A CATL 2025-ös szerződésénél ez az arány megközelítőleg 4,8%, a Samsung SDI ugyanebben az évben aláírt kapacitásbővítésénél körülbelül 13,9%, a W-SCOPE esetében pedig hozzávetőleg 20,1%. A BMW 2018-as, 34,2 milliárd forintos beruházásához 12,3 milliárd forintos támogatás tartozott, ami a teljes elszámolható költséghez volumenhez viszonyítva mintegy 36%. Az adatbázis szerint ehhez a projekthez 645 új munkahely vállalása is kapcsolódott.
Ezeket az arányokat azonban nem szabad automatikusan tényleges támogatási intenzitásként értelmezni, ez inkább a jogszabályoknak megfelelően számított intenzitás. Az adatbázisban jelölt beruházási volumen az állami támogatási szabályok szerinti elszámolható költség és nem feltétlenül a teljes beruházási volumen.
A történeti adatok inkább azt mutatják, hogy nincs egyetlen „tipikus EKD támogatási százalék”. A tényleges támogatási szint mindig az adott projekt paramétereiből, egyedi jellemzőiből vezethető le.
Milyen típusú beruházások kaptak EKD támogatást 2010 és 2026 között?
A vizsgált időszak elején az autóipar különösen erős szerepe látható. Audi, Opel, Mercedes-Benz, Bosch, Continental és számos autóipari beszállító kapott támogatást gyártókapacitás létrehozására vagy bővítésére.
Ebben az időszakban kezdődött meg a legnagyobb szolgáltató központok letelepedése Magyarországon: 2014-ben az IT Services Hungary szolgáltató központi projektje 720 új munkahelyet hozott létre, a Citibank IT- és pénzügyi szolgáltatási projektje 250 új munkahelyet. 2017-ben az IBM Data Storage Systems regionális szolgáltató központja 410 új munkahellyel, 2018-ban a BP Business Service Centre pedig 500 új munkahellyel bővítette az szolgáltató központok piacát.
A 2020-as évektől három további irány vált különösen láthatóvá: az akkumulátoripar, az energiahatékonyság és a kutatás-fejlesztés.
Milyen szerepet játszik a munkahelyteremtés az EKD projektek esetében?
Az adatok ezen a területen mutatják az egyik legmarkánsabb szerkezeti változást, amely egy fontos jogszabályi változás eredménye: az EKD támogatásokhoz kapcsolódóan 2019 októberétől indított projektek esetében már nem volt elvárás új munkahelyek létrehozása.
A 2010-es évek elején a nagy projektekhez rendszerint jelentős új létszámvállalás társult. Az Audi 2011-es beruházása 1 800, az Opel projektje 834, az Infineon 2013-as beruházása pedig 533 új munkahelyet hozott létre és ezen vállalatok vállalták is ezen munkahelyek fenntartását.
A későbbi adatbázisban viszont egyre gyakoribb a „nincs többletlétszám-vállalás” megjelölés. A Samsung SDI és a CATL 2025-ös, kiemelkedően nagy beruházásai is ilyen formában szerepelnek, amelynek oka a fentiekben említett jogszabályváltozás.
A jogszabály változtatását a gazdaságpolitikai irány változása indokolta: a támogatási rendszer évekig a foglalkoztatás bővítése kapcsán kitűzött célt szolgálta, de 2019 végétől nagyobb súlyt kapott a meglévő termelési technológiák fejlesztése, a termelékenység, a hozzáadott érték növelése.
Mit tanulhat egy beruházást tervező vállalat a korábbi EKD támogatásokból?
A történeti adatokból egy biztosan kirajzolódik: a támogatási program nevének megfelelően egyedi beruházási, kutatás-fejlesztési, üzleti szolgáltató központok bővítését szolgálja. Nincs jó vagy rossz projekt, de a projekt egyedi jellemzői jelentősen befolyásolhatják az elérhető támogatás mértékét.
Ugyanakkor az EKD támogatási lehetőségek köre az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan bővült az aktuális befektetés-ösztönzési politikának megfelelően. A jövőre nézve nem az a kérdés, hogy lesznek-e EKD támogatások, sokkal inkább az, hogy milyen gazdaságpolitikai, befektetés-ösztönzési célt fognak szolgálni és ezekbe a célokba, hogyan illeszthetőek be a vállalati projektek.
Egy új beruházás, kutatás-fejlesztés, szolgáltatás támogatási potenciálját ezért mindig a helyszín, iparág, beruházási volumen, tevékenység, elszámolható költségek, vállalati méret, új munkahelyek és egyéb vállalások együttes vizsgálatával érdemes értékelni.
Az aktuálisan elérhető EKD konstrukciókról és a támogatási lehetőségekről részletesebben itt olvashat: EKD támogatások vállalatoknak.
