A kormány bejelentése alapján 2027-től jelentősen átalakulhat a fejlesztési adókedvezmény rendszere: a nagyvállalatok a jövőben a beruházásaik által teremtett gazdasági hozzáadott érték alapján részesülhetnek adókedvezményben. Ezzel párhuzamosan az évi 180 milliárd forintot meghaladó árbevételű vállalatok társaságiadó-terhelése is emelkedhet. Bár a részletszabályok egyelőre nem ismertek, a nemzetközi gyakorlat már számos példát kínál arra, hogyan ösztönözhető a magasabb hozzáadott értékű beruházások megvalósítása. Cikkünkben bemutatjuk a fejlesztési adókedvezmény 2027-re várható változásait, összehasonlítjuk a jelenlegi magyar szabályozást a cseh, lengyel és szlovák gyakorlattal, és megvizsgáljuk, milyen következményekkel járhat az átalakítás a Magyarországon beruházó nagyvállalatok számára.
A részletszabályok egyelőre nem ismertek, a nemzetközi példák azonban már megmutatják, hogyan lehet a beruházásösztönzést a magasabb bérekhez, a kutatás-fejlesztéshez, a technológiai fejlődéshez és a helyi beszállítói kapcsolatokhoz kötni.
A tervezett változás stratégiai jelentőségű lehet a Magyarországon beruházó nagyvállalatok számára. A fejlesztési adókedvezmény ugyanis jelenleg elsősorban a beruházás nagyságához, helyszínéhez, elszámolható költségeihez és a jogszabályban meghatározott vállalásokhoz kapcsolódik. Egy hozzáadottérték-alapú megközelítés ezzel szemben nagyobb hangsúlyt helyezhet arra, hogy a beruházás milyen gazdasági teljesítményt eredményez, milyen tudást hoz létre, és mennyire erősíti a magyar gazdaság versenyképességét.
A vállalatvezetők számára ezért már a részletszabályok megjelenése előtt érdemes megvizsgálni a régiós gyakorlatokat. Csehország és Lengyelország különösen releváns összehasonlítási alap, mivel ezekben az országokban a beruházási adókedvezmények odaítélésénél kifejezetten megjelennek a beruházások minőségi jellemzői is. A fejlesztési adókedvezmény 2027-re várható változásai kapcsán ezek a példák különösen fontos támpontot jelenthetnek a magyar nagyvállalatok számára.
A jelen elemzés nyolc országra kiterjedő összehasonlító adatokra épül.
Fejlesztési adókedvezmény 2027-re várható változásai: mi módosulhat Magyarországon?
A tervezett irányváltás lényege, hogy a beruházás értéke önmagában ne legyen elegendő mércéje az állami adókedvezménynek. Egy nagy összegű beruházás ugyanis nem feltétlenül jár együtt magas hazai hozzáadott értékkel. Két azonos értékű gyárfejlesztés gazdasági hatása között jelentős különbség lehet attól függően, hogy a vállalat milyen termelési tevékenységet végez, mennyire képzett munkavállalókat foglalkoztat, folytat-e helyben kutatás-fejlesztést, és milyen mértékben kapcsolódik magyar beszállítókhoz.
A hozzáadott érték fogalmát ugyanakkor fontos pontosan kezelni. A gazdasági hozzáadott érték nem azonos a beruházási összeggel, az árbevétellel vagy a vállalat nyereségével. Gazdasági-statisztikai értelemben a bruttó hozzáadott érték a kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás különbségéhez kapcsolódik. A magasabb bérek, a kutatás-fejlesztési tevékenység és a hazai beszállítók bevonása ennek lehetséges gazdasági kísérőjelenségei vagy ösztönzési szempontjai, de nem helyettesítik automatikusan a hozzáadott érték mérését.
Egyelőre nem ismert, hogy a magyar szabályozó milyen mutatókkal kívánja majd értékelni a vállalatok gazdasági hozzájárulását. Elképzelhető lenne például a termelékenység, a hazai kutatás-fejlesztési tevékenység, a magas képzettséget igénylő munkahelyek vagy a beszállítói integráció vizsgálata, de ezek jelenleg nem tekinthetők bejelentett magyar jogosultsági feltételeknek.
A fejlesztési adókedvezmény 2027-re várható változásai szempontjából a nemzetközi tapasztalatok azért fontosak, mert azt mutatják, hogy a hozzáadott érték ösztönzésének nem feltétlenül kell egyetlen pénzügyi mutatóra épülnie. Egyes országok előre meghatározott minőségi követelményeket írnak elő, mások pontozási rendszert alkalmaznak, vagy a beruházás technológiai színvonalát és foglalkoztatási hatását értékelik.
A jelenlegi magyar fejlesztési adókedvezmény: beruházási érték, jogosultság és adómegtakarítás
Magyarországon a fejlesztési adókedvezmény a nagyvállalati beruházásösztönzés egyik meghatározó eszköze. A konstrukció lehetővé teszi, hogy a jogosult vállalatok a beruházásukhoz kapcsolódó, jogszabály szerint meghatározott adókedvezményt a fizetendő társasági adójukból érvényesítsék.
A nagyvállalati beruházásokhoz kapcsolódó értékhatár a beruházás helyszínétől és jogcímétől függően hozzávetőleg 0,3–7,5 millió euró közötti nagyságrendben mozoghat. A kedvezmény legfeljebb 13 adóéven keresztül vehető igénybe, és az adott évi társaságiadó-kötelezettség legfeljebb 80%-áig érvényesíthető, az alkalmazandó támogatási korlátok figyelembevételével.
A fejlesztési adókedvezmény várható változásai 2027 kapcsán a nagyvállalatok számára különösen lényeges kérdés, hogy a jelenlegi beruházási értékhatárok és az adókedvezmény igénybevételére vonatkozó szabályok változatlanok maradnak-e, vagy a gazdasági hozzáadott értékhez kapcsolódó új feltételekkel egészülnek ki.
Nemzetközi összehasonlítás: hol számít a beruházás által teremtett hozzáadott érték?
A vizsgált országok eltérő módszerekkel ösztönzik a nagyvállalati beruházásokat. Van, ahol a beruházási összeg és a munkahelyteremtés a meghatározó, máshol a technológiai fejlettség, a kutatás-fejlesztés, a bérezés vagy a fenntarthatósági szempontok is közvetlenül befolyásolják a támogatási jogosultságot.
A magyarországi átalakítás szempontjából a legfontosabb kérdés az, hogy milyen gazdasági teljesítményt várnak majd el a vállalatoktól a kedvezményért cserébe. A fejlesztési adókedvezmény 2027-re várható változásai tekintetében ezért érdemes részletesebben megvizsgálni azokat a nemzetközi modelleket, amelyek a beruházások minőségi jellemzőit is figyelembe veszik.
| Ország | Általános társaságiadó-kulcs | Beruházási adóösztönző | Hozzáadott értékhez kapcsolódó szempont |
|---|---|---|---|
| Magyarország | 9% | Fejlesztési adókedvezmény, legfeljebb 13 évig | A hozzáadottérték-alapú átalakítás részletei még nem ismertek |
| Csehország | 21% | Társaságiadó-kedvezmény, legfeljebb 10 évig | Magasabb bérek, K+F, felsőfokú végzettségű munkavállalók, fejlett technológia |
| Lengyelország | 19% | Beruházási adómentesség a Polish Investment Zone keretében | Minőségi pontozás: K+F, automatizáció, beszállítók, munkahelyek, fenntarthatóság |
| Szlovákia | 10%, 21% vagy 24%, adóalaptól függően | Beruházási adókedvezmény, legfeljebb 10 évig | Termelés- vagy árbevétel-növekedés, új technológia alkalmazása |
| Horvátország | 18%; meghatározott kisebb vállalkozásoknál 10% | Társaságiadó-csökkentés, legfeljebb 10 évig | – |
| Szlovénia | 22% a 2024–2028-as időszakban | Beruházáshoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény | – |
| Szerbia | 15% | Nagyberuházásokhoz kapcsolódó adómentesség | – |
| Románia | 16% | Beruházási adókedvezmény | – |
Csehország: magasabb bérek, kutatás-fejlesztés és technológiai színvonal
A cseh beruházásösztönzési rendszer különösen érdekes példa a magyar szabályozás tervezett átalakításához, mivel a nagyvállalati beruházások támogatásánál kifejezetten megjelennek a magasabb hozzáadott értéket jelző minőségi követelmények.
A beruházás megvalósításának helyszínén a vállalkozás valamennyi munkavállalójának átlagbére meg kell, hogy haladja az adott régió átlagbérét, és az alábbi három feltétel közül legalább egyet teljesíteni kell:
a) A munkavállalók legalább 10%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és a vállalkozás kutatás-fejlesztési szervezettel működik együtt, az elszámolható beruházási költségek legalább 2%-ának megfelelő értékben; vagy
b) A munkavállalók legalább 3%-a kutatás-fejlesztési tevékenységet végez; vagy
c) Az elszámolható beruházási költségek legalább 10%-át kutatás-fejlesztési célú gépek és berendezések beszerzésére fordítják.
A cseh megközelítés gazdaságpolitikai üzenete világos: a beruházásnak nem elegendő pusztán új termelési kapacitást létrehoznia. A támogatási rendszer azt is ösztönzi, hogy a vállalat magasabb színvonalú munkaköröket, tudásintenzív tevékenységeket és technológiai fejlődést hozzon az országba.
A fejlesztési adókedvezmény 2027-re várható változásai szempontjából ez az egyik legfontosabb nemzetközi példa. Egy hasonló rendszerben a nagyvállalatoknak már a beruházás tervezésekor számolniuk kell azzal, hogy a fejlesztés milyen bérezési, képzettségi és kutatás-fejlesztési hatással jár.
Lengyelország: minőségi pontozás a beruházási adókedvezmény mögött
A lengyel Polish Investment Zone (PSI) rendszere szintén kiemelten releváns lehet a magyar nagyvállalatok számára. Lengyelországban a beruházási adómentességhez a beruházási érték mellett minőségi követelmények is kapcsolódnak, amelyek gazdasági és társadalmi szempontokat egyaránt figyelembe vesznek.
A fenntartható gazdasági fejlődéshez kapcsolódó minőségi kritériumok között szerepel a nemzeti fejlesztéspolitikai célokkal összhangban álló iparágak támogatása, a kutatás-fejlesztési tevékenység, a beruházáshoz kapcsolódó folyamatok robotizációja és automatizálása, a megújuló energiaforrásokba történő beruházás, valamint a regionális beszállítókkal és üzleti partnerekkel való együttműködés.
A fenntartható társadalmi fejlődéshez kapcsolódó kritériumok között megjelenik a szaktudást igénylő, illetve jól fizető munkahelyek létrehozása és a stabil foglalkoztatás biztosítása, a munkavállalók szakmai képzésének támogatása, a szakképző intézményekkel való együttműködés, valamint a munkavállalói jóllét javítása. Emellett értékelési szempont az alacsony környezeti terhelésű gazdasági tevékenység és a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségekben megvalósuló beruházás is.
A lengyel modell sajátossága, hogy nem egyetlen hozzáadottérték-mutatóhoz köti az adókedvezményt, hanem több, előre meghatározott minőségi szempont alapján értékeli a beruházásokat. A konkrét követelmények a beruházás jellegétől, helyszínétől és az alkalmazandó szabályoktól függhetnek.
Ez a megközelítés rugalmasabb, de egyedi döntést igényel az adókedvezményre való jogosultság kiértékelése.
A fejlesztési adókedvezmény 2027-re várható változásai szempontjából a lengyel rendszer egyik tanulsága, hogy az adóösztönzők segítségével a kormányzat meghatározhatja, milyen típusú gazdasági tevékenységeket kíván előnyben részesíteni. Ilyen lehet például a magasabb technológiai színvonal, a hazai beszállítói integráció vagy a képzett munkaerő iránti kereslet növelése.
Egy esetleges magyar minőségi pontozási rendszer ugyanakkor új feladatot jelentene a beruházók számára: a projekt pénzügyi megtérülése mellett annak gazdasági és társadalmi hatásaira is kötelezettséget kell vállalni.
Szlovákia: a technológiai fejlesztés és a tényleges üzleti növekedés összekapcsolása
Szlovákia egy harmadik, eltérő megközelítést képvisel. A rendelkezésre bocsátott összehasonlítás szerint az ipari beruházások támogatási feltételei között a beruházás helyszíne és értéke mellett a technológiai megújulás, illetve a termelés vagy az árbevétel növekedése is megjelenik.
A bővítési projektek esetében legalább 15%-os termelésvolumen- vagy árbevétel-növekedés a követelmény. Az új technológia minimális arányának a régiótól függően 30–60% között kell alakulnia.
Ez a modell elsősorban azt vizsgálja, hogy a támogatott beruházás valóban új termelési teljesítményt és technológiai fejlődést eredményez-e. A támogatás így nem pusztán a beruházási kiadások megtérítéséhez, hanem a vállalat működésében bekövetkező változáshoz is kapcsolódik.
A megközelítés előnye, hogy a termelésnövekedés és a technológiai korszerűsítés viszonylag jól dokumentálható vállalati adatokkal. Korlátja ugyanakkor, hogy az árbevétel vagy a termelési volumen növekedése önmagában nem bizonyítja a hozzáadott érték azonos mértékű emelkedését.
A fejlesztési adókedvezmény 2027-re várható változásai kapcsán ezért lényeges szabályozási döntés , hogy a kormányzat a beruházás eredményeként létrejövő többlettermelést, a termelékenység javulását vagy a tényleges hazai hozzáadott értéket kívánja-e ösztönözni.
Milyen következtetéseket érdemes levonniuk a Magyarországon működő nagyvállalatoknak?
A nemzetközi példák alapján három olyan terület rajzolódik ki, amely a magyar fejlesztési adókedvezmény jövőbeli átalakításában is szerepet kaphat: a tudásintenzív tevékenységek ösztönzése, a hazai gazdasági kapcsolatok erősítése és a beruházások mérhető eredményessége.
A fejlesztési adókedvezmény 2027-re várható változásai kapcsán a magyarországi nagyvállalatok számára ezért célszerű már most mérlegelni, hogy a jelenlegi feltételek mellett igényelnek-e adókedvezményt még 2026-ban, vagy megvárják a végleges szabályok megjelenését, és azok ismeretében kezdik meg beruházásaik tervezését.
Vállalata jelentős magyarországi beruházást tervez? Szakértőink segítenek áttekinteni a jelenleg elérhető fejlesztési adókedvezmény feltételeit, felmérni a beruházáshoz kapcsolódó adózási lehetőségeket, valamint értékelni, hogy a nemzetközi beruházásösztönzési trendek milyen stratégiai kérdéseket vethetnek fel a vállalat számára.
