A fejlesztési adókedvezmény a beruházást megvalósító vállalkozások egyik fontos adókedvezménye, ugyanakkor az igénybevételét számos, egymásra épülő jogszabályi feltétel határozza meg. Nem elegendő tehát pusztán azt megvizsgálni, hogy mekkora a beruházás értéke. Jelentősége van többek között a beruházás típusának, helyszínének, a beruházó vállalkozás méretének, a projekt megkezdése időpontjának, valamint annak is, hogy a vállalkozás a beruházást a későbbiekben mennyi ideig tartja fenn. Bizonyos beruházásoknál még létszámfenntartási kötelezettséggel is számolni kell.
A fejlesztési adókedvezmény feltételei közül elsőként azt kell megvizsgálni, hogy a tervezett projekt a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdésében meghatározott beruházási jogcímek valamelyikébe tartozik-e. A felsorolt jogcímeket vagylagosan kell értelmezni, vagyis nem valamennyi beruházási kategória feltételeit kell egyszerre teljesíteni. Ezt követően azonban további követelményeket is vizsgálni kell, így különösen az induló beruházás feltételeit, az esetleges engedélyezési kötelezettséget, a beruházás megkezdése előtti bejelentést, valamint a beruházás- és adott esetben a létszámfenntartási kötelezettséget.
A szabályozás összetettségének van egy fontos gyakorlati következménye: a fejlesztési adókedvezmény lehetőségét célszerű még a beruházási döntés és különösen a beruházás megkezdése előtt megvizsgálni. Ennek egyik oka, hogy az adókedvezmény iránti igényt főszabály szerint a beruházás megkezdése előtt be kell jelenteni az adópolitikáért felelős miniszternek.
Az alábbiakban részletesen áttekintjük a fejlesztési adókedvezmény legfontosabb feltételeit, külön kitérve arra, hogy milyen beruházások alapozhatják meg a jogosultságot, mit jelent az induló beruházás követelménye, mikor szükséges egyedi engedélyezés, és milyen kötelezettségekkel kell számolni a beruházás megvalósítását követően.
A fejlesztési adókedvezmény alapfeltételei
A fejlesztési adókedvezmény feltételeinek vizsgálatakor az első lépés annak meghatározása, hogy a tervezett beruházás a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdésében felsorolt beruházási jogcímek valamelyikébe beilleszthető-e. Fontos, hogy az itt meghatározott beruházási kategóriákat vagylagos feltételekként kell értelmezni. A vállalkozásnak tehát nem valamennyi felsorolt követelményt kell egyszerre teljesítenie: elegendő, ha a beruházás a megfelelő jogszabályi feltételek mellett valamelyik kategóriába beletartozik.
Ez a gyakorlatban azért különösen fontos, mert a fejlesztési adókedvezmény nem kizárólag többmilliárdos nagyvállalati beruházásokhoz kapcsolódhat. Bizonyos esetekben már 50 vagy 100 millió forintos beruházás is megfelelő jogcímet teremthet, a munkahelyteremtő beruházások esetében pedig nincs meghatározva minimális beruházási érték. Más szabályok vonatkoznak továbbá a szabad vállalkozási zónában megvalósított projektekre és a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházásokra.
1. Legalább 3 milliárd, illetve kedvezményezett településen legalább 1 milliárd forint értékű beruházás
A fejlesztési adókedvezmény egyik legfontosabb beruházási kategóriáját célszerű egységesen kezelni, mivel a szükséges beruházási értékhatárt alapvetően befolyásolja, hol valósul meg a beruházás.
Jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás – Tao. tv. 22/B. § (1) bekezdés a) pont. Ez a fejlesztési adókedvezmény egyik általános beruházási jogcíme.
Kedvezményezett települési önkormányzat területén megvalósított, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás – Tao. tv. 22/B. § (1) bekezdés b) pont. Ennél a jogcímnél a beruházást a fejlesztési adókedvezményről szóló kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén kell üzembe helyezni és üzemeltetni.
A két értékhatár közötti választóvonal tehát a beruházás helyszíne. Kedvezményezett településen a beruházásnak elegendő elérnie a jelenértéken számított 1 milliárd forintos minimumot, míg az ezen körön kívül megvalósuló beruházás esetében ennél a jogcímnél a 3 milliárd forintos értékhatárból kell kiindulni.
A kedvezményezett település fogalmának meghatározása ezért már a beruházás tervezési szakaszában kiemelt jelentőségű. Kedvezményezett települési önkormányzatnak minősülnek az érintett Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl régióban található települések.
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mennyi ideje van a vállalatoknak egy-egy ilyen méretű beruházás megvalósítására. A fejlesztési adókedvezményre vonatkozó jogszabályok jelenleg nem írnak elő kötelező beruházási időszakot, így gyakorlatilag akár 10 évig is eltarthat a projektidőszak. Ugyanakkor fontos, hogy a kritériumokat jelenértéken vizsgálják és a hosszabb beruházási időszak erre hatással van, valamint az is, hogy egyetlen beruházási projektet kell érteni alatta, avagy nem érdemes a következő 10 év egymástól gazdaságilag független tárgyi eszköz beszerzéseit egy adókedvezmény iránti bejelentésben megfogalmazni.
2. Kis- és középvállalkozások legalább 50, illetve 100 millió forintos beruházásai – Tao. tv. 22/B. § (1) bekezdés i) pont
A fejlesztési adókedvezmény egyik lényeges sajátossága, hogy nem kizárólag nagyvállalatok és milliárdos projektek számára érhető el. A Tao. törvény külön beruházási kategóriát határoz meg a kis- és középvállalkozások számára, lényegesen alacsonyabb belépési értékhatárral.
Kisvállalkozás által megvalósított, jelenértéken legalább 50 millió forint értékű beruházás – Tao. tv. 22/B. § (1) bekezdés i) pont ia) alpont.
Középvállalkozás által megvalósított, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás – Tao. tv. 22/B. § (1) bekezdés i) pont ib) alpont.
A két értékhatárt tehát nem a beruházás típusa vagy helyszíne, hanem a beruházó vállalkozás méretkategóriája különbözteti meg. Ez különösen fontossá teszi a KKV-minősítés megfelelő elvégzését.
A KKV-k fejlesztési adókedvezménye emiatt már közepes volumenű beruházásoknál is érdemi tervezési szempont lehet. Egy 50–100 millió forintot meghaladó gépbeszerzés, termelőkapacitás-bővítés vagy más megfelelő beruházás esetén ezért célszerű még a projekt megkezdése előtt megvizsgálni, teljesülnek-e a fejlesztési adókedvezmény további feltételei.
3. Legalább 100 millió forintos speciális beruházások
A Tao. törvény több olyan speciális beruházási célt is meghatároz, amelyhez jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás esetén kapcsolódhat fejlesztési adókedvezmény. Ezeket érdemes egy közös kategóriában bemutatni, mivel az értékhatár azonos, miközben az egyes beruházások célja jelentősen eltér.
– Élelmiszer-higiéniai feltételek megteremtését szolgáló beruházás – Tao. tv. 22/B. § (1) bekezdés c) pont.
Ebbe a kategóriába tartozik a korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás.
– Önálló környezetvédelmi beruházás – Tao. tv. 22/B. § (1) bekezdés d) pont.
A környezetvédelmi beruházás olyan beruházás, amely a környezet igénybevételének, terhelésének vagy szennyezésének csökkentését, a környezeti károk megelőzését vagy helyreállítását szolgálja. Ide tartozhat továbbá az emberi egészség és az életminőség környezeti feltételeinek javítása, valamint a természeti erőforrások megőrzését, fenntartható és takarékos használatát biztosító fejlesztés. A meghatározás alapja a 1995. évi LIII. törvény 1. § (2) bekezdés a)–c) pontja.
– Alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás – Tao. tv. 22/B. § (1) bekezdés e) pont.
Ennél a jogcímnél ugyancsak jelenértéken legalább 100 millió forintos beruházás szükséges.
– Kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás – Tao. tv. 22/B. § (1) bekezdés f) pont.
Ebben az esetben szintén jelenértéken legalább 100 millió forintos értékhatár alkalmazandó.
– Szabályozott piacra történő bevezetéshez kapcsolódó beruházás – Tao. tv. 22/B. § (1) bekezdés h) pont.
Ez a jogcím a jegyzett tőke felemelése keretében kibocsátott részvények vagy azok egy részének szabályozott piacra történő bevezetésének napját – az első kereskedési napot – követően, de legkésőbb az ezt követő harmadik év utolsó napjáig megkezdett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházásra vonatkozik.
– Szabad vállalkozási zóna területén megvalósított beruházás – Tao. tv. 22/B. § (1) bekezdés j) pont
Önálló beruházási kategóriát jelent a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, szabad vállalkozási zóna területén megvalósított beruházás.
A szabad vállalkozási zónákra vonatkozó részletszabályokat a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól tartalmazza. A beruházás tervezésekor ezért e jogszabály alapján kell ellenőrizni, hogy a beruházással érintett település a releváns szabályok szerint szabad vállalkozási zónának minősül-e.
5. Munkahelyteremtést szolgáló beruházás – Tao. tv. 22/B. § (1) bekezdés g) pont
A munkahelyteremtést szolgáló beruházás lényegesen eltér az előző kategóriáktól, ezért indokolt önállóan kezelni. Ennél a jogcímnél ugyanis a beruházásnak nincs meghatározott minimális értékhatára. Nem szükséges tehát 50 millió, 100 millió, 1 milliárd vagy 3 milliárd forintos beruházási minimumot elérni kizárólag azért, hogy a projekt ezen a jogcímen vizsgálható legyen.
A konstrukció lényege a beruházáshoz kapcsolódó új munkahely létrehozása. Már legalább egy új munkahely létrehozása mellett is felmerülhet a fejlesztési adókedvezmény lehetősége, amennyiben ehhez megfelelő beruházás kapcsolódik, és a jogszabály valamennyi további feltétele teljesül. Ez azt jelenti, hogy akár egy viszonylag kisebb értékű beruházás esetében is érdemes lehet megvizsgálni ezt a jogcímet, ha annak közvetlen eredményeként új munkahely jön létre. Ugyanis ebben az esetben az új munkavállalók 24 havi személyi jellegű ráfordításai képezik az adókedvezmény alapját és nem az elhanyagolható méretű tárgyi eszköz beruházások.
Ezen jogcím esetében a fenntartási időszak számítása is eltér a tárgyi eszköz alapú beruházásokétól: az elszámolható költség részét képező új munkahely első alkalommal történő betöltésének időpontja egyben a fenntartási időszak kezdetét is jelenti.
6. Tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás – Tao. tv. 22/B. § (1) bekezdés l) pont
Külön beruházási jogcímként kell kezelni a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházást. Ennél a kategóriánál a beruházás tárgya és az alkalmazandó állami támogatási szabályok miatt különösen fontos a projekt pontos előzetes minősítése.
A jogcímhez speciális támogatási és eljárási szabályok kapcsolódnak. Amennyiben az ilyen beruházáshoz igényelt összes állami támogatás – beleértve az adózó kapcsolt vállalkozása által ugyanazon beruházáshoz igényelt állami támogatást is – jelenértéken nem haladja meg a jogszabályban meghatározott értékhatárt, a bejelentés nyilvántartásba vételéről az adópolitikáért felelős miniszter dönt. Az irányadó értékhatár Budapesten megvalósított beruházásnál 150 millió eurónak megfelelő forintösszeg, Budapesten kívüli beruházásnál pedig 350 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
A tiszta technológiákhoz kapcsolódó beruházásoknál ezért már a tervezés során célszerű teljes támogatási térképet készíteni. Nem kizárólag a fejlesztési adókedvezmény összegét kell ugyanis figyelembe venni, hanem a beruházáshoz kapcsolódó egyéb állami támogatásokat, illetve adott esetben a kapcsolt vállalkozások által ugyanazon beruházáshoz igényelt támogatásokat is.
A fejlesztési adókedvezmény további feltételei
A fentiek valamelyikének teljesítése a fejlesztési adókedvezmény feltételei közül az egyik legfontosabb, de csak a vizsgálat kiindulópontja. A megfelelő beruházási jogcím megléte önmagában még nem elegendő az adókedvezmény igénybevételéhez. További, egymástól elkülönülő követelményeket is ellenőrizni kell.
1. A beruházásnak induló beruházásnak kell minősülnie
A fejlesztési adókedvezményhez kapcsolódó egyik legfontosabb további követelmény az induló beruházás feltétele. Olyan induló beruházásnak kell megvalósulnia, amelyet kis- vagy középvállalkozás, vagy Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl vagy Pest tervezési-statisztikai régióban nagyvállalkozás valósít meg.
Induló beruházásnak minősülhet új létesítmény létrehozása, egy meglévő létesítmény kapacitásának bővítése, a termelési folyamat alapvető megváltoztatása, illetve meghatározott feltételekkel a termékdiverzifikáció. Ezeknek a fogalmaknak az értelmezésénél az alkalmazandó uniós csoportmentességi rendelet szabályait kell figyelembe kell venni.
Különösen a meglévő üzemek korszerűsítésénél lényeges a pontos minősítés. Egy egyszerű eszközcsere nem feltétlenül azonos egy kapacitásbővítéssel vagy a teljes termelési folyamat alapvető megváltoztatásával. Már a beruházás előkészítésekor célszerű ezért dokumentálni a beruházás előtti állapotot, a tervezett változásokat, a kapacitásadatokat és a beruházás gazdasági célját.
2. A fejlesztési adókedvezmény iránti igényt a beruházás megkezdése előtt be kell jelenteni
A fejlesztési adókedvezmény feltételei között kiemelt jelentősége van az időzítésnek. Az adózónak az adókedvezmény iránti igényét a beruházás megkezdése előtt be kell jelentenie az adópolitikáért felelős miniszternek. Emiatt a fejlesztési adókedvezmény lehetőségét nem célszerű egy már folyamatban lévő beruházás végén először megvizsgálni.
Ez a követelmény üzleti szempontból is meghatározza a helyes sorrendet: először szükséges a projekt és a potenciális támogatások átvilágítása, ezt követheti a megfelelő jogcím és az elszámolható költségek meghatározása, majd a szükséges a bejelentéshez szükséges eljárás lefolytatása.
3. Bizonyos esetekben kormányhatározat és európai bizottsági engedély szükséges
A fejlesztési adókedvezmény feltételei között nagyobb beruházási és támogatási volumen esetén külön engedélyezési követelményekkel is számolni kell. Az adókedvezmény igénybevételéhez bizonyos esetekben a Kormány – az Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata szükséges.
Ilyen eset állhat fenn a jelenértéken legalább 110 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházásnál, ha a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja az alkalmazandó támogatási térképtől függő jogszabályi küszöbértéket.
Szintén ilyen követelmény merülhet fel kis- és középvállalkozás által Budapesten megvalósított beruházásnál, amennyiben a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
A Tao. tv. 22/B. § (1) bekezdés l) pontja szerinti, tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházásnál speciális szabály alkalmazandó. Ha az ugyanazon beruházáshoz igényelt összes állami támogatás – ideértve az adózó kapcsolt vállalkozása által igényelt támogatást is – jelenértéken nem haladja meg Budapesten a 150 millió eurónak, Budapesten kívül pedig a 350 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a bejelentés nyilvántartásba vételéről az adópolitikáért felelős miniszter dönt.
4. A beruházást az előírt időszakon keresztül fenn kell tartani
A fejlesztési adókedvezmény feltételei nem érnek véget a beruházás megvalósításával. A fejlesztési adókedvezményhez fenntartási kötelezettség is kapcsolódik.
A Tao. tv. 22/B. § (1) bekezdés a)–f), h)–j) és l) pontja szerinti beruházásoknál a beruházást annak üzembe helyezését követően nagyvállalkozás esetén legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenn kell tartani.
A Tao. tv. 22/B. § (1) bekezdés g) pontja szerinti munkahelyteremtést szolgáló beruházásnál eltérő a viszonyítási pont. Ebben az esetben az elszámolható költség részét képező új munkahely első alkalommal történő betöltésének időpontjától számítandó a fenntartási időszak, amely nagyvállalkozásnál legalább öt, KKV-nál legalább három év.
A fenntartási kötelezettséget ezért már a beruházás gazdasági élettartamának tervezésekor figyelembe kell venni. Egy támogatott eszköz idő előtti kivonása, egy telephely bezárása vagy a támogatott tevékenység lényeges átalakítása hatással lehet az adókedvezményre.
5. Bizonyos beruházásoknál létszámfenntartási kötelezettséget is teljesíteni kell
A beruházás fenntartásától különálló követelményként létszámfenntartási kötelezettség is terhelheti az adózót. Ez kifejezetten a Tao. tv. 22/B. § (1) bekezdés a), b) és i) pontja szerinti beruházásoknál releváns, vagyis:
- a jelenértéken legalább 3 milliárd forintos beruházásnál – a) pont;
- a kedvezményezett településen megvalósított, jelenértéken legalább 1 milliárd forintos beruházásnál – b) pont;
- valamint a kis- és középvállalkozások legalább 50, illetve 100 millió forintos beruházásainál – i) pont.
Ezeknél az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma ne csökkenjen a meghatározott bázislétszám alá.
A bázist a beruházás megkezdését megelőző három adóév adatai alapján kell meghatározni: ezekből kell kiszámítani a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának számtani átlagát. A szabály tehát nem feltétlenül új munkavállalók felvételét követeli meg, hanem azt biztosítja, hogy az érintett beruházásoknál a vállalkozás foglalkoztatási szintje az előírt időszakban ne csökkenjen a meghatározott referenciaérték alá.
Mire érdemes figyelni a fejlesztési adókedvezmény feltételeinek vizsgálatakor?
A fejlesztési adókedvezmény feltételeinek áttekintéséből jól látható, hogy a jogosultság megállapítása nem egyszerűen egy beruházási értékhatár ellenőrzéséből áll. Egy projekt lehet megfelelő nagyságú, de ettől még vizsgálni kell többek között a beruházás helyét, a vállalkozás méretét, az induló beruházási jelleget, az állami támogatások együttes összegét és az eljárási követelményeket is.
Különösen fontos a beruházás időzítése. Mivel az igényt a beruházás megkezdése előtt be kell jelenteni, egy potenciálisan jogosult projekt esetében érdemes a fejlesztési adókedvezményt már a beruházás előkészítési szakaszában megvizsgálni. Ekkor még lehetőség van arra is, hogy a projekt ütemezését, finanszírozását és támogatási struktúráját a vonatkozó feltételek ismeretében alakítsák ki.
Ugyanilyen lényeges, hogy a vizsgálat ne álljon meg az adókedvezmény megszerzésénél. A többéves fenntartási és egyes esetekben létszámfenntartási kötelezettség miatt azt is érdemes előre felmérni, hogy a vállalkozás várható működése lehetővé teszi-e ezeknek a követelményeknek a teljesítését.
Összegzés: a fejlesztési adókedvezmény feltételeit már a beruházás előtt érdemes megvizsgálni
A fejlesztési adókedvezmény feltételei több szinten kapcsolódnak egymáshoz. Elsőként azt kell meghatározni, hogy a beruházás a Tao. tv. 22/B. § (1) bekezdésében szereplő valamely jogcímet teljesíti-e. Ennek során a beruházás értéke mellett annak célja, helyszíne és a beruházó vállalkozás mérete is meghatározó lehet.
Ezt követően vizsgálni kell a további jogosultsági feltételeket. Ide tartozhat az induló beruházás követelménye, az egyedi engedélyezés szükségessége, a beruházás megkezdése előtti bejelentés, valamint a fenntartási és bizonyos jogcímeknél a létszámfenntartási kötelezettség.
A legfontosabb gyakorlati szempont ezért az időzítés. A fejlesztési adókedvezmény lehetőségét célszerű még a beruházás megkezdése előtt részletesen megvizsgálni, mert a megfelelő előkészítés nemcsak a jogosultság megállapításához, hanem az elérhető adókedvezmény megfelelő tervezéséhez is szükséges.
Keresse szakértő kollégáinkat, hogy segítséget nyújtsanak a fejlesztési adókedvezmény igénylési folyamatában.
