Jelentős szigorításokat hozhatnak a fejlesztési adókedvezmény 2027-es változásai a beruházásokat megvalósító vállalkozások, különösen a nagyvállalatok számára. A 2026. október 27-én benyújtott törvényjavaslat alapján szűkülne az adókedvezményre jogosító beruházások köre, a jelenlegi 80%-ról 70%-ra csökkenne az éves érvényesítési korlát, és új kötelezettségek kapcsolódnának a nagyvállalatok beruházásaihoz.
Emellett egy új rendelkezés további korlátot vezetne be a nagyvállalatok által igénybe vehető egyes adóalap- és adókedvezmények együttes összegére.
A változások különösen azoknak a vállalkozásoknak lehetnek fontosak, amelyek jelentős beruházásokat terveznek, vagy már rendelkeznek több év alatt érvényesíthető fejlesztési adókedvezménnyel.
A fejlesztési adókedvezmény jelenlegi szabályozása
A fejlesztési adókedvezmény a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 22/B. §-a alapján igénybe vehető beruházási adókedvezmény.
A jelenlegi szabályozás több beruházási jogcímen biztosít jogosultságot, például jelenértéken legalább 3 milliárd forintos beruházásokra, meghatározott kedvezményezett településeken megvalósított legalább 1 milliárd forintos beruházásokra, kutatás-fejlesztési célú beruházásokra, valamint kis- és középvállalkozások meghatározott értékű fejlesztéseire.
A fejlesztési adókedvezmény jelenleg a K+F adókedvezménnyel csökkentett számított társasági adó legfeljebb 80%-áig érvényesíthető. Az ezt követően fennmaradó adóból további adókedvezmények is igénybe vehetők, legfeljebb annak 70%-áig.
A kedvezmény a beruházás üzembe helyezésének adóévétől vagy az azt követő adóévtől kezdődően, összesen legfeljebb 13 adóéven keresztül érvényesíthető, de legkésőbb a bejelentés vagy kérelem benyújtásának évét követő tizenhatodik adóévben.
A jogosultság megszerzéséhez a beruházás megkezdése előtt bejelentést vagy meghatározott esetekben kérelmet kell benyújtani, és teljesíteni kell a beruházáshoz kapcsolódó jogszabályi feltételeket.
Fejlesztési adókedvezmény 2027-es változásai: szűkülő beruházási jogcímek
A törvényjavaslat egyik lényeges javaslati eleme, hogy csökkenne a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási jogcímek száma, és egyes kategóriák esetében emelkednének az értékhatárok.
A legfontosabb módosítási javaslatok:
- A nagyvállalatok számára általános beruházási értékhatár 3 milliárdról 5 milliárd forintra emelkedne, azaz legalább 5 milliárd forintot elérő beruházásokhoz lehet majd fejlesztési adókedvezményt igényelni Pest megyében és a nyugati régiókban
- Megszűnne több speciális beruházási jogcím, például az élelmiszer-higiéniai feltételek megteremtését szolgáló, a kizárólag film- és videogyártási célú, valamint a tőzsdei bevezetéshez kapcsolódó beruházások önálló kedvezménye.
- Megmaradna többek között a K+F-célú, a környezetvédelmi, a munkahelyteremtő, a szabad vállalkozási zónákban és a kedvezményezett településeken megvalósított beruházások támogatása a korábbi minimum beruházási mértékre vonatkozó előírásokkal.
- A tiszta technológiák gyártási kapacitását biztosító beruházásoknál legalább 100 millió forintos értékhatár jelenne meg.
Gyakorlati következtetés: az 5 milliárd forint alatti nagyvállalati beruházások egy része elveszíthetné a jogosultságát az általános beruházási jogcímen, amennyiben más kedvezményes kategória feltételeinek sem felel meg.
A fejlesztési adókedvezmény éves korlátja 80%-ról 70%-ra csökkenhet
A jelenlegi szabályozás alapján a fejlesztési adókedvezmény a K+F adókedvezménnyel csökkentett számított társasági adó legfeljebb 80%-áig vehető igénybe.
A törvényjavaslat ezt a korlátot 70%-ra csökkentené, és megszüntetné a fejlesztési adókedvezmény jelenlegi, más adókedvezményekhez képest kedvezőbb érvényesítési pozícióját.
Az új szabály szerint a K+F adókedvezménnyel csökkentett számított társasági adóból minden más adókedvezmény együttesen legfeljebb 70%-ig lenne érvényesíthető.
Mit jelentene ez a gyakorlatban?
Ha egy vállalkozás K+F adókedvezménnyel csökkentett számított társasági adója 100 millió forint, akkor a jelenlegi szabályok szerint ebből legfeljebb 80 millió forint fejlesztési adókedvezményt érvényesíthet.
Az új szabályok szerint viszont legfeljebb 70 millió forint lenne érvényesíthető, ráadásul ebbe más adókedvezményeknek is bele kellene férniük.
Gyakorlati következtetés: a nagy összegű fejlesztési adókedvezménnyel rendelkező vállalkozások éves adómegtakarítása csökkenhet, ami a teljes kedvezménykeret felhasználását és a beruházások megtérülését is befolyásolhatja.
Új kötelezettségek kapcsolódnának a nagyvállalatok fejlesztési adókedvezményéhez
A módosítási javaslat másik fontos eleme, hogy a nagyvállalatok számára új kutatás-fejlesztési ráfordítási kötelezettség jelenne meg a fejlesztési adókedvezmény feltételei között.
A tervezet a nagyvállalati minőséghez külön K+F-ráfordítási feltételt kapcsolna, amely minden nagyvállalati beruházási kategóriára vonatkozik, azaz a kötelező üzemeltetési időszak első három adóévében évente legalább 5%-kal növelnie kellene a saját tevékenységi körében végzett K+F közvetlen költségeit az adott adóévet megelőző három adóév átlagához képest. Ezt követően a növekményt a negyedik adóévtől az adókedvezmény utolsó igénybevételi évéig fenn kellene tartania és a kötelezettség teljesítésekor a vásárolt K+F-szolgáltatások költségeit főszabály szerint nem vehetné figyelembe, meghatározott szolgáltatói kivételekkel.
Mindezek mellett a korábbi foglalkoztatási kötelezettség is módosulna: az érintett nagyvállalati beruházások esetében az átlagos állományi létszám fenntartását a korábbi négy helyett három adóévre írnák elő.
Gyakorlati következtetés: a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez a nagyvállalatoknak nemcsak a beruházás megvalósítását és a foglalkoztatási feltételeket, hanem a K+F-ráfordítások megfelelő növekedését is biztosítaniuk kell a jövőben. Ez jelentős többletkötelezettséget jelenthet azoknak a vállalkozásoknak, amelyek eddig nem végeztek rendszeres saját kutatás-fejlesztési tevékenységet.
Új adókedvezmény-korlát a nagyvállalatok számára
A törvényjavaslat új 23/A. §-a további éves korlátot vezetne be a nagyvállalatok egyes adóalap- és adókedvezményeire, beleértve a fejlesztési adókedvezményt is.
Ez különösen fontos lehet a globális minimumadó hatálya alá tartozó nagyvállalati csoportok számára, amelyeknél az adókedvezmények tényleges hasznosulása eleve összetett adótervezést igényel. Ugyanakkor a javasolt 23/A. § szövege általánosan a nagyvállalatokra vonatkozik, nem kizárólag a globális minimumadó hatálya alá tartozókra.
Az új rendelkezés szerint a meghatározott kedvezmények együttes, éves adóhatása nem haladhatná meg az alábbi két érték közül az alacsonyabbat:
- Az éves bérköltség és a tárgyi eszközök éves értékcsökkenése közül a magasabb összeg 5,5%-át.
- A tárgyi eszközök éves beszámolóban kimutatott könyv szerinti értékének 1%-át.
Mekkora korlátozást jelenthet ez?
Egy 2 milliárd forintos éves bérköltséggel, 1 milliárd forintos értékcsökkenéssel és 8 milliárd forintos tárgyieszköz-állománnyal rendelkező nagyvállalatnál az új éves korlát 80 millió forint lenne.
Ez a fejlesztési adókedvezményre és a szabályban meghatározott egyéb kedvezményekre együttesen vonatkozna.
Gyakorlati következtetés: még megfelelő összegű társaságiadó-kötelezettség mellett sem biztos, hogy a vállalkozás teljes egészében fel tudná használni a tervezett éves fejlesztési adókedvezményét. Ez különösen a jelentős támogatási kerettel rendelkező nagyvállalatoknál okozhat problémát.
Mi történik a már megszerzett fejlesztési adókedvezményekkel?
A tervezett változtatások fontos kérdése, hogy az új korlátozások milyen módon érintenék a korábban megkezdett beruházásokat.
A fejlesztési adókedvezmény szabályai alapján a kedvezmény főszabály szerint a bejelentés vagy kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezések szerint vehető igénybe.
Ugyanakkor a törvényjavaslat általános adókedvezmény-érvényesítési korlátokat is módosítana, amelyek és a korábbi beruházási jogosultságok viszonya további vizsgálatot igényel.
Gyakorlati következtetés: a korábban jóváhagyott vagy bejelentett beruházások esetében sem elegendő kizárólag a korábban megállapított támogatási keretből kiindulni. A vállalkozásoknak célszerű felülvizsgálniuk a még fel nem használt fejlesztési adókedvezmények várható éves érvényesíthetőségét a tényleges törvénymódosításban szereplő átmeneti rendelkezések alapján.
Összegzés: jelentősen átalakulhat a fejlesztési adókedvezmény rendszere
A fejlesztési adókedvezmény 2027-es változásai szigorúbb feltételeket és alacsonyabb éves adókedvezmény-érvényesítési lehetőségeket eredményeznek különösen a nagyvállalatok számára.
A legfontosabb módosítások az általános beruházási értékhatár 5 milliárd forintra emelése, a jogosító beruházási kategóriák szűkítése, a 80%-os éves korlát 70%-ra csökkentése, valamint az új nagyvállalati K+F-ráfordítási kötelezettség lehetnek.
Az új, nagyvállalatokra vonatkozó összesített adókedvezmény-plafon pedig tovább csökkenthetné az évente ténylegesen felhasználható kedvezmények összegét, amely különösen nagy hátrányt jelenthet a nagyberuházásokat tervező magyar nagyvállalatok számára.
A vállalkozások számára ezért a legfontosabb feladat az adókedvezmény idei évi igénylésének megfontolása, valamint szükség esetén a fejlesztési adókedvezmény várható éves felhasználásának újraszámítása.
Fontos: a cikk a rendelkezésre bocsátott törvényjavaslat alapján készült. A módosítások végleges tartalmát, hatálybalépését és átmeneti alkalmazását az elfogadott és kihirdetett jogszabály határozza meg.
