Megjelent a magyar IPCEI Biotechnológia felhívás: az érintett vállalatok és kutatóintézetek 2026. október 2-ig nyújthatják be előzetes projektjavaslataikat. A kérelmek a felhívás megjelenésétől folyamatosan benyújthatók.
Akár a projekt igazolt finanszírozási hiányának 100%-áig terjedő állami támogatás is elérhető lehet az új IPCEI Biotechnológia felhívás keretében azoknak a vállalatoknak és kutatási szereplőknek, amelyek valóban úttörő, európai jelentőségű biotechnológiai fejlesztést valósítanának meg. A konstrukció nem egyszerű pályázati forrás: a kiválasztott IPCEI biotechnológia projektek bekapcsolódhatnak egy kiemelt európai együttműködési ökoszisztémába, hozzáférhetnek nemzetközi partnerkeresési lehetőségekhez, és jelentős állami társfinanszírozást kaphatnak olyan projektekhez, amelyek piaci alapon nem vagy csak korlátozottan valósulnának meg.
Az előzetes kérelmek benyújtási határideje 2026. október 2.
Mit jelent az új IPCEI Biotechnológia felhívás?
Az IPCEI, vagyis az Important Project of Common European Interest olyan állami támogatási keret, amely stratégiai jelentőségű, több tagállamot érintő projektek megvalósítását teszi lehetővé. Olyan beruházások és K+F+I projektek kerülhetnek ebbe a körbe, amelyek jelentős európai hozzáadott értéket teremtenek, ugyanakkor piaci alapon nem vagy nem a szükséges léptékben valósulnának meg.
Az IPCEI Biotechnológia célja egy következő generációs európai biotechnológiai ökoszisztéma létrehozása, valamint Európa stratégiai autonómiájának, fenntarthatóságának és versenyképességének erősítése.
A felhívás kutatás-fejlesztési és innovációs, valamint első ipari alkalmazási (First Industrial Deployment, FID) projekteket keres. Fontos követelmény, hogy a fejlesztés bizonyíthatóan túlmutasson a technológia jelenlegi globális színvonalán, vagyis a global state-of-the-art szinten.
Milyen projekteket várnak?
Az IPCEI Biotechnológia felhívás kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I), valamint első ipari alkalmazást (FID) célzó projektjavaslatokat vár, azaz lehetőség van a kutatás-fejlesztési költségek mellett a létrejött eredmény ipari alkalmazásához szükséges gépek, berendezések támogatására is.
A projekteknek a biotechnológia, a bioalapú anyagok, valamint az élelmiszer-, takarmány- és egészségipari összetevők területén kell új megoldásokat létrehozniuk, és bizonyíthatóan túl kell mutatniuk a jelenlegi globális technológiai színvonalon (global state-of-the-art).
A felhívás öt fő tématerületet határoz meg.
1. Bioalapú vegyi alapanyagok és intermedierek
Az első tématerület olyan bioalapú vegyi alapanyagok, köztes termékek és építőelemek fejlesztésére fókuszál, amelyek több iparág számára is felhasználhatók. Ide tartoznak:
- platform- és köztes vegyületek előállítása, például tejsav, borostyánkősav, itakonsav, etanol, poliolok, valamint egyéb szerves savak és alkoholok;
- polimerek előállítására alkalmas monomerek és építőelemek fejlesztése, többek között PLA, poliészterek, poliuretánok és más bioalapú polimerrendszerek számára;
- speciális vegyipari termékek és finomvegyszerek fejlesztése;
- ipari felhasználású színezékek, pigmentek és segédanyagok előállítása;
- gyógyszeripari és egészségipari intermedierek, valamint hatóanyag-előállítást támogató kémiai építőelemek fejlesztése;
- növényvédelmi, biostimuláns és tápanyag-utánpótlási rendszerekben alkalmazható bioalapú intermedierek előállítása;
- élelmiszer- és takarmányipari összetevők fejlesztése, különösen adalékanyagok, feldolgozási segédanyagok és funkcionális összetevők esetében.
2. Fejlett bioalapú anyagok
A második tématerület olyan új anyagokra koncentrál, amelyek a hagyományos megoldásokhoz képest magasabb funkcionalitást, jobb újrahasznosíthatóságot vagy kedvezőbb fenntarthatósági tulajdonságokat kínálnak. A felhívás az alábbi projektirányokat nevesíti:
- emelt funkcionalitású bioalapú anyagok fejlesztése, különös tekintettel a tartósságra, újrahasznosíthatóságra és biológiai lebomlásra;
- rostalapú anyagok előállítása textilipari, kompozitipari és egyéb műszaki alkalmazások számára;
- lignin-alapú anyagok és polimerrendszerek fejlesztése;
- biomasszából előállított keményszén (hard carbon) alapanyagok fejlesztése;
- erdészeti biomasszából származó új generációs anyagok létrehozása;
- bioalapú kompozitok és építőipari anyagok fejlesztése;
- nagy teljesítményű, rostalapú csomagolóanyagok kialakítása;
- fejlett anyagintermedierek fejlesztése, ezen belül:
- ligninalapú polimerek,
- hemicellulóza-alapú polimerek,
- poliszacharid-alapú kötőanyagok,
- mesterséges cellulózszálak,
- mikro- és nanofibrillált cellulózrendszerek.
3. Élelmiszer-, takarmány- és egészségipari összetevők
A harmadik tématerület olyan új, biotechnológiai úton előállított összetevőkre fókuszál, amelyek később élelmiszer-, takarmány- vagy egészségipari értékláncokba integrálhatók.
Az IPCEI biotechnológia projektek ezen a területen az alábbi fejlesztésekre irányulhatnak:
- növényi, fermentációs vagy sejttenyésztéses eredetű fehérjék előállítása;
- mikrobiális vagy algából származó lipidek és olajok fejlesztése;
- aminosavak, vitaminok és egyéb funkcionális tápanyagok előállítása;
- élelmiszeripari enzimek és biokatalizátorok fejlesztése;
- funkcionális és bioaktív összetevők létrehozása, beleértve:
- probiotikumokat,
- prebiotikumokat,
- posztbiotikumokat,
- bioaktív peptideket,
- nutraceutikai komponenseket;
- technológiai és érzékszervi adalékanyagok fejlesztése, például:
- természetes színezékek,
- édesítőszerek,
- aromaanyagok,
- stabilizátorok,
- emulgeálószerek.
A felhívás ezen a területen elsősorban összetevőszintű (ingredient-level) eredményeket vár, amelyek a későbbi élelmiszer- és takarmányipari értékláncokba integrálhatók.
4. Technológiai platformok és gyártási rendszerek
A negyedik tématerület azokat a technológiákat és infrastruktúrákat foglalja magában, amelyek lehetővé teszik a bioalapú termékek ipari léptékű előállítását.
Ide tartoznak:
- fermentációs technológiák, ezen belül:
- mikrobiális fermentáció,
- precíziós fermentáció,
- biomassza-fermentáció,
- gázfermentáció;
- biotechnológiai és katalitikus konverziós platformok, beleértve:
- enzimatikus folyamatokat,
- biokatalitikus rendszereket;
- fotobioreaktorok és algatermesztési rendszerek;
- lignocellulóz-alapú előkezelési, frakcionálási és biomassza-feldolgozási technológiák;
- cellulózrost- és fibrillum-előállító technológiai platformok;
- bioalapú polimer-előállítási és anyagformulációs rendszerek;
- bioreaktorokban működtetett sejttenyésztési platformok, különösen:
- tenyésztett hús,
- tenyésztett zsír,
- tejipari komponensek,
- egyéb sejtalapú élelmiszer-összetevők előállítására.
5. Első ipari alkalmazások és demonstrációs rendszerek
Az ötödik tématerület olyan projektekre fókuszál, amelyek az innovatív biotechnológiai fejlesztéseket az ipari megvalósítás irányába viszik tovább.
A felhívás az alábbi projekteket várja:
- pilot- és demonstrációs üzemek kialakítása;
- új biotechnológiai gyártási folyamatok első ipari alkalmazása;
- ipari méretű validációs és skálázási tevékenységek;
- európai értékláncokba integrálható bioipari kapacitások létrehozása;
- fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású bioipari termelési rendszerek demonstrálása.
A témakörök szélessége jól mutatja, hogy az IPCEI Biotechnológia felhívás nem kizárólag klasszikus biotechnológiai K+F projektekre irányul. A bioalapú vegyipartól és az új anyagoktól az élelmiszer- és egészségipari összetevőkön át egészen az ipari gyártási platformokig, pilotüzemekig és első ipari alkalmazásokig számos fejlesztési irány illeszkedhet a kezdeményezésbe.
Kik jelentkezhetnek?
A felhívás KKV-k, nagyvállalatok és kutatóintézetek számára két alapvető részvételi lehetőséget különböztet meg.
1. Közvetlen részvétel
A direct participant státusz azok számára releváns, akik az IPCEI szabályai szerint közvetlen állami támogatást kívánnak igénybe venni.
A projekteknek jelentős innovációt kell képviselniük, magyarországi megvalósítási helyszínnel kell rendelkezniük, és aktív, határon átnyúló együttműködést kell kialakítaniuk más IPCEI résztvevőkkel.
2. Társult partnerség
Az associated partner modell azoknak a vállalkozásoknak és kutatószervezeteknek kínál lehetőséget, amelyek saját K+F projekttel járulnak hozzá az IPCEI céljaihoz, de nem az IPCEI Közlemény alapján igényelnek támogatást.
Ezek a projektek megfelelő feltételek mellett az általános csoportmentességi rendelet, a GBER alapján támogathatók, miközben bekapcsolódhatnak az IPCEI partnerkeresési, tudásmegosztási és hálózati rendszerébe.
Milyen elvárásoknak kell megfelelni?
Az erős technológiai ötlet önmagában nem elegendő. Az IPCEI logikájában három kérdés különösen fontos.
A projektnek érdemi innovációt kell felmutatnia, és túl kell lépnie a jelenlegi technológiai színvonalon. Emellett szükség van valódi határon átnyúló együttműködésre más európai szereplőkkel, valamint olyan tovagyűrűző hatásokra, amelyek előnyei nem kizárólag a támogatást kapó vállalatnál jelentkeznek. Az együttműködések kialakítására az IPCEI folyamat keretein belül lehetőség nyílik, a tagállamok számára a pályázatot nem szükséges konzorciumi formában benyújtani.
Végül alá kell támasztani a piaci hiányosságot és az ösztönző hatást is: miért nem vagy miért csak kisebb léptékben, lassabban, illetve szűkebb tartalommal valósulna meg a projekt állami támogatás nélkül?
Mit kell benyújtani október 2-ig?
Az előzetes projektjavaslat legfeljebb 15 oldalas lehet, és magyarul, valamint angolul is be kell nyújtani.
Az anyagnak be kell mutatnia többek között a pályázót, a piaci problémát, a tervezett megoldást, az innovációt, az európai jelentőséget, a potenciális partnereket, az ütemezést, az üzleti modellt, a költségvetést és az igényelt támogatás ösztönző hatását.
A beadási határidő 2026. október 2., a projektjavaslatokat az ipcei@ngm.gov.hu címre kell megküldeni.
Mi történik a beadás után?
Fontos, hogy a mostani nemzeti kiválasztás nem keletkeztet automatikus jogosultságot állami támogatásra.
A közvetlen IPCEI résztvevők projektjeinél a nemzeti kiválasztást további európai egyeztetések és bizottsági értékelés követi. Ahogy a korábbi IPCEI programoknál is látható volt, ez több döntési kapuból álló, jelentős dokumentációt igénylő folyamat, amelynek végén a Bizottság jóváhagyása után kerülhet sor a konkrét támogatási szerződés megkötésére.
Ezért már az előzetes kérelem összeállításakor érdemes úgy felépíteni a projektet, hogy a technológiai, pénzügyi és állami támogatási érvelés a későbbi részletes vizsgálatot is kiállja.
Miért fontos most vezetői döntést hozni?
Az október 2-i határidő közelsége miatt most elsősorban nem az a kérdés, hogy egy vállalat általában érdeklődik-e a biotechnológia iránt. A vezetésnek azt kell eldöntenie, hogy rendelkezik-e konkrét, megfelelő érettségű IPCEI projekttel, amelyhez biztosítható a szükséges saját forrás, partneri háttér és belső szakértői kapacitás.
Az IPCEI nem egyszerűen egy nagy összegű pályázat. A mostani előzetes kiválasztás az első döntési kapu egy hosszabb európai folyamatban.
Következtetés
Az IPCEI Biotechnológia felhívás komoly lehetőséget jelenthet azoknak a magyar vállalatoknak és kutatási szereplőknek, amelyek nemzetközi szinten is ambiciózus biotechnológiai fejlesztésen dolgoznak.
A rövid határidő miatt azonban a projekt alkalmasságát érdemes gyorsan és strukturáltan megvizsgálni: megfelel-e a technológiai elvárásoknak, bizonyítható-e a támogatás szükségessége, rendelkezésre állnak-e megfelelő európai partnerek, és képes-e a szervezet vállalni a későbbi IPCEI-folyamat erőforrásigényét.
Ha szeretné felmérni, hogy vállalata és projektje készen áll-e az IPCEI Biotechnológia felhívásra, kérje IPCEI-felkészültségi felmérésünket.
