Miért lehet ugyanazon támogatási programban 5% és akár 50% is a támogatási intenzitás?
Az egyedi kormánydöntéssel nyújtható, vagyis EKD-támogatásoknál első látásra meglehetősen széles skálán mozoghat a megítélt támogatás aránya. Egyes beruházásoknál az elszámolható költségekhez viszonyított támogatási intenzitás néhány százalék, míg más projekteknél több tíz százalék is lehet. Felmerül tehát a kérdés: mitől függ az EKD támogatási intenzitás, és miért kaphat két, első ránézésre hasonló beruházás jelentősen eltérő arányú támogatást?
A válaszhoz mindenekelőtt két dolgot kell különválasztani. Az egyik a jogszabályok alapján maximálisan megengedhető támogatási összeg, a másik pedig az adott beruházáshoz ténylegesen megítélt EKD támogatási intenzitás. A jogszabályi maximum nem automatikusan járó támogatás, hanem egy felső korlát: megmutatja, hogy az adott projekt esetében meddig lehet elmenni.
A nyújtható EKD támogatási intenzitás meghatározása ráadásul több egymásra épülő szabály alapján történik. Számít a beruházás helyszíne, a vállalat mérete, a projekt volumene, valamint az is, hogy a vállalatcsoport ugyanabban a régióban hajtott-e végre más, kapcsolódó beruházást az előző években. Nagyobb projekteknél pedig egy külön számítás, az úgynevezett kiigazított támogatási összeg jelentősen csökkentheti a beruházás egészére vetített maximális támogatási intenzitást.
1. A kiindulópont: Magyarország regionális támogatási térképe
Az EKD támogatási intenzitás mértékének meghatározásakor az egyik legfontosabb kiindulópont a regionális támogatási térkép. Az Európai Bizottság SA.63934 (2021/N) számú határozata a 2022. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra rögzíti Magyarország egyes régióinak maximális támogatási intenzitását.
Mit jelent a regionális támogatási térkép a nagyvállalatok számára?
A támogatási térkép alapján nagyvállalatok esetében Pest, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld régióban a maximális támogatási intenzitás 50%, míg Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon 30%. Budapest nem jogosult regionális beruházási támogatásra.
| Régió | Maximális támogatási intenzitás nagyvállalatoknál |
|---|---|
| Pest | 50% |
| Közép-Dunántúl | 30% |
| Nyugat-Dunántúl | 30% |
| Dél-Dunántúl | 50% |
| Észak-Magyarország | 50% |
| Észak-Alföld | 50% |
| Dél-Alföld | 50% |
| Budapest | regionális beruházási támogatásra nem jogosult |
Vezetői szemmel ennek nagyon kézzelfogható következménye van: ugyanannak a beruházásnak már pusztán a telephelyválasztása jelentősen befolyásolhatja az elméletileg elérhető támogatási maximumot.
Hogyan változik a támogatási intenzitás kkv-k esetében?
A vállalkozás mérete szintén számít. A nagyvállalatokra meghatározott regionális támogatási intenzitás középvállalkozások esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozások esetében pedig 20 százalékponttal növelhető, az alkalmazandó feltételek teljesülése mellett.
Ez például azt jelenti, hogy ahol a nagyvállalati intenzitás 50%, ott egy középvállalkozás esetében elméletileg 60%, egy kisvállalkozásnál pedig 70% lehet a regionális maximum. Fontos azonban, hogy a kkv-k számára biztosított többlet nagyberuházási projektek esetében nem alkalmazható.
Miért különleges Budapest helyzete?
Budapest a regionális támogatási térképen nem támogatott terület, azaz Budapest régió nem jogosult regionális beruházási támogatásra.
Ez különösen fontos akkor, amikor egy vállalat még csak a beruházás helyszínéről dönt. A telephelyválasztás ugyanis nem mindig csupán ingatlanpiaci, logisztikai vagy munkaerőpiaci kérdés.
2. A regionális maximum nem azonos a tényleges EKD-támogatással
Mit jelent valójában az 50%-os támogatási intenzitás?
Az egyik leggyakoribb félreértés, hogy ha egy régióban 50% a maximális támogatási intenzitás, akkor egy 100 millió eurós beruházás automatikusan 50 millió euró támogatást kaphat.
Az 50% valójában jogszabályi plafon, nem pedig a támogatási döntéskor automatikusan alkalmazott arány. A konkrét EKD támogatás ennél alacsonyabb lehet. A regionális támogatási térképre ezért érdemes inkább úgy tekinteni, mint egy felső korlátra: megmutatja a lehetséges maximumot, de önmagában nem mondja meg, hogy a beruházó ténylegesen mennyi támogatást kap.
Nagyberuházásoknál pedig még ennél is fontosabb egy további szabály. Egy bizonyos projektméret felett ugyanis már nem lehet egyszerűen a teljes beruházási költséget megszorozni a regionális százalékkal.
3. Nagyberuházásoknál belép a kiigazított támogatási összeg
Hogyan működik a kiigazított támogatási összeg képlete?
Nagyberuházási projektek esetében a maximálisan nyújtható támogatás meghatározásához degresszív számítási módszert kell alkalmazni. Ennek lényege, hogy a beruházási költség növekedésével a többletköltség egyre kisebb mértékben növeli a lehetséges támogatási összeget.
A képlet:
Kiigazított támogatási összeg = R × (A + 0,50 × B + 0 × C)
ahol:
R = az érintett térség nagyvállalatokra vonatkozó maximális támogatási intenzitása, kkv-bónusz nélkül,
A = az elszámolható költség 55 millió eurónak megfelelő része,
B = az elszámolható költség 55 és 110 millió euró közötti része,
C = az elszámolható költség 110 millió euró feletti része.
A számítás logikája szerint az első 55 millió euró teljes súllyal vehető figyelembe, az 55 és 110 millió euró közötti költségrész 50%-os súllyal, míg a 110 millió euró feletti költségrész 34%-os súllyal számít bele a támogatási alapba.
Ez azt jelenti, hogy egy nagyberuházás támogatási maximuma a projektméret növekedésével tovább emelkedhet, de jóval lassabban, mint maga a beruházási volumen. Emiatt a beruházás egészére vetített, úgynevezett effektív támogatási intenzitás fokozatosan csökken.
Példa: 70 millió eurós beruházás egy 50%-os régióban
Tegyük fel, hogy egy nagyvállalat 70 millió euró elszámolható költségű projektet hajt végre olyan régióban, ahol a maximális regionális támogatási intenzitás 50%.
Ebben az esetben:
A = 55 millió euró
B = 15 millió euró
A kiigazított számítási alap:
55 + (0,50 × 15) = 62,5 millió euró
A maximális támogatási összeg:
50% × 62,5 millió euró = 31,25 millió euró
Ha egyszerűen a regionális 50%-ot alkalmaznánk a teljes 70 millió euróra, 35 millió eurót kapnánk. A nagyberuházási szabály miatt azonban a maximum már csak 31,25 millió euró, ami a teljes beruházásra vetítve körülbelül 44,6%-os effektív támogatási intenzitást jelent.
Mi történik ugyanezzel a projekttel egy 30%-os régióban?
Ugyanennek a 70 millió eurós beruházásnak a kiigazított alapja változatlanul 62,5 millió euró. Ha azonban a projekt például olyan régióban valósul meg, ahol 30% a maximális nagyvállalati intenzitás, akkor:
30% × 62,5 millió euró = 18,75 millió euró
Ez a teljes projektmérethez viszonyítva körülbelül 26,8%-os effektív intenzitást jelent.
A példa jól szemlélteti, hogy a projekt mérete és a beruházási helyszín egyszerre alakítja a jogszabályi maximumot.
4. Mi történik egy 500 millió eurós beruházásnál?
Egy nagy projekt effektív támogatási intenzitása már jóval alacsonyabb lehet a regionális maximumnál
Egy 500 millió eurós beruházásnál különösen jól látható, hogyan működik a nagyberuházásokra vonatkozó degresszív támogatási szabály. A beruházási költség különböző részei ugyanis eltérő súllyal vehetők figyelembe a maximális támogatási összeg meghatározásakor.
Ebben az esetben:
A = 55 millió euró
B = 55 millió euró
C = 390 millió euró
A számítás során az első 55 millió euró teljes súllyal, az 55 és 110 millió euró közötti rész 50%-os súllyal, a 110 millió euró feletti rész pedig 34%-os súllyal vehető figyelembe.
A kiigazított számítási alap tehát:
55 + (0,50 × 55) + (0,34 × 390) = 215,1 millió euró
Egy 50%-os régióban a számítás alapján a maximális támogatási összeg:
50% × 215,1 millió euró = 107,55 millió euró
Ez a teljes, 500 millió eurós beruházási költségre vetítve 21,51%-os effektív támogatási intenzitást jelent.
A példa jól mutatja, hogy egy nagyberuházás esetében nem helyes egyszerűen a teljes beruházási összeget megszorozni a regionális támogatási térképen szereplő 50%-kal. Ebben az esetben ugyanis az elméleti 250 millió euró helyett a kiigazítási mechanizmus alapján 107,55 millió euró adódik maximális támogatási összegként.
Mekkora lenne ugyanez a maximum egy 30%-os régióban?
Ha ugyanaz az 500 millió eurós beruházás olyan régióban valósul meg, ahol a nagyvállalatokra vonatkozó regionális támogatási intenzitás 30%, a súlyozott számítási alap változatlanul 215,1 millió euró.
A maximális támogatási összeg ebben az esetben:
30% × 215,1 millió euró = 64,53 millió euró
A teljes 500 millió eurós beruházási volumenre vetítve ez 12,91%-os effektív támogatási intenzitást jelent.
A két példa közötti különbség jól érzékelteti, hogy egy több százmillió eurós beruházásnál a telephely regionális besorolása továbbra is jelentős hatással van az elérhető támogatási maximumra, ugyanakkor a degresszív számítás miatt az effektív támogatási intenzitás mindkét esetben lényegesen alacsonyabb a támogatási térképen szereplő 30 vagy 50%-nál.
| Beruházás | Regionális intenzitás | Számított maximum | Effektív intenzitás |
|---|---|---|---|
| 70 millió EUR | 50% | 31,25 millió EUR | 44,64% |
| 70 millió EUR | 30% | 18,75 millió EUR | 26,79% |
| 500 millió EUR | 50% | 107,55 millió EUR | 21,51% |
| 500 millió EUR | 30% | 64,53 millió EUR | 12,91% |
5. Az „egyetlen beruházási projekt” szabálya tovább módosíthatja a képet
Mikor kell több beruházást egy projektként kezelni?
A támogatási maximum meghatározásánál nem mindig lehet egy beruházást önmagában vizsgálni. Az úgynevezett egyetlen beruházási projekt szabálya alapján bizonyos kapcsolódó fejlesztéseket össze kell számítani.
Egyetlen beruházási projekt részének kell tekinteni azt az induló beruházást, amelyet csoportszinten ugyanazon kedvezményezett, ugyanabban a NUTS 3 régióban, ugyanazon vagy hasonló tevékenységhez kapcsolódóan kezd meg egy másik támogatott beruházás munkáinak megkezdésétől számított három éven belül.
Miért fontos a hároméves visszatekintés?
A szabály különösen azoknál a vállalatoknál lényeges, amelyek folyamatosan, több ütemben fejlesztik ugyanazt a telephelyet vagy termelési tevékenységet.
Képzeljünk el például egy vállalatcsoportot, amely egy adott vármegyében először új gyártókapacitást hoz létre, majd két évvel később ugyanott újabb, hasonló tevékenységhez kapcsolódó beruházást indít. Támogatási szempontból nem feltétlenül lehet úgy tekinteni a két fejlesztésre, mintha azok teljesen független projektek lennének.
Ha az összevont beruházás nagyberuházási projektnek minősül, akkor az egyetlen beruházási projektre jutó teljes támogatási összeg sem haladhatja meg a nagyberuházásra számított kiigazított támogatási maximumot.
Ezért egy EKD projekt támogatási potenciáljának felmérésekor nemcsak az aktuális beruházást kell vizsgálni. A vállalatcsoport közelmúltbeli regionális beruházásainak áttekintése is szükséges lehet.
6. Hol ér véget a tagállami mozgástér?
A 110 millió eurós beruházáshoz tartozó támogatási összeg fontos küszöb
A nagyberuházási képletből következően a 110 millió eurós beruházási költséghez tartozó kiigazított támogatási összeg különösen fontos referencia.
A számítási alap 110 millió eurós projektnél:
55 + (0,50 × 55) = 82,5 millió euró
Ebből következően:
- 50%-os régióban: 41,25 millió euró
- 30%-os régióban: 24,75 millió euró
Ez jelöli azt a támogatási nagyságrendet, amely felett már európai bizottsági egyedi jóváhagyásra lehet szükség.
Mit vizsgál az Európai Bizottság az egyedi eljárásban?
A küszöb átlépése nem azt jelenti, hogy ennél magasabb támogatás semmilyen körülmények között nem nyújtható. A döntés azonban ezen a ponton már nem kizárólag tagállami szinten kezelhető.
Az Európai Bizottság az egyedi vizsgálat során többek között azt értékeli, hogy a támogatás arányos-e, mekkora a támogatás potenciális piactorzító és versenytorzító hatása, illetve milyen mértékben járul hozzá a beruházás az érintett régió gazdasági fejlődéséhez. Ezeket a tényezőket együttesen mérlegelve születhet döntés arról, hogy mekkora támogatási összeg tekinthető összeegyeztethetőnek az uniós állami támogatási szabályokkal.
Mit jelent mindez egy beruházási döntés előkészítésekor?
A támogatási potenciált már a projekt tervezési szakaszában érdemes számszerűsíteni
Az EKD támogatási intenzitás tehát nem vezethető le egyetlen százalékból. A regionális támogatási térkép csak a számítás első lépése. Utána meg kell vizsgálni a vállalat méretét, a beruházás elszámolható költségét, a nagyberuházási szabály alkalmazhatóságát, a kapcsolódó korábbi projekteket és adott esetben az európai bizottsági jóváhagyás szükségességét is.
Nagyvállalati beruházásoknál különösen fontos lehet ezt már a projekt korai szakaszában modellezni. Ha több lehetséges telephely versenyez egymással, a 30 és 50%-os regionális intenzitás közötti eltérés jelentős lehet. Ha pedig a projekt több százmillió eurós volumenű, akkor a kiigazított támogatási képlet miatt az effektív intenzitás a regionális térképen szereplő százalék töredékére csökkenhet.
A megfelelő támogatási stratégia ezért nem a támogatási kérelem beadásánál kezdődik. A telephely, az időzítés, a projektstruktúra és a vállalatcsoport korábbi beruházásai egyaránt befolyásolhatják a maximálisan elérhető támogatást.
Összegzés
Az EKD keretében megítélt támogatásoknál tapasztalható, nagyjából 5 és 50% közötti EKD támogatási intenzitás mögött jól meghatározható szabályozási logika áll. Elsőként a regionális támogatási térkép határozza meg a földrajzi maximumot. Ezt módosíthatja a vállalkozás mérete, nagyberuházási projekt esetében pedig a kiigazított támogatási összeg képlete fokozatosan csökkenti a teljes projektre vetített effektív intenzitást.
A 70 millió eurós és az 500 millió eurós példák jól mutatják, hogy ugyanabban az 50%-os régióban az előbbi projekt maximális támogatása még körülbelül 44,6%-os effektív intenzitást jelenthet, míg egy 500 millió eurós beruházás esetében a degresszív számítás következtében ez körülbelül 21,5%-ra csökken. Egy 30%-os régióban ugyanezek az effektív intenzitások körülbelül 26,8%, illetve 12,9%.
Ehhez jön az egyetlen beruházási projekt szabálya, amely bizonyos, három éven belül megkezdett kapcsolódó beruházásokat összevonhat. A jelentősebb támogatási összegek esetén pedig európai bizottsági vizsgálat is szükségessé válhat.
Vezetői szempontból ezért a legfontosabb kérdés nem az, hogy „mekkora százalék van a támogatási térképen?”, hanem az, hogy az adott beruházás konkrét paraméterei mellett mekkora támogatási összeg nyújtható, és ebből mekkora összeg realizálható ténylegesen az EKD folyamatban.
Gyakori kérdések az EKD támogatási intenzitásról
Az 50%-os regionális támogatási intenzitás azt jelenti, hogy biztosan 50% támogatást kap a beruházás?
Nem. Az 50% a maximálisan megengedhető támogatási intenzitás, nem egyenlő az EKD támogatási intenzitással és nem automatikusan járó támogatási mérték, mivel erről a támogatásról minden esetben egyedi döntés születik. Nagyberuházási projektnél ráadásul a kiigazított támogatási összeg szabálya tovább csökkenti a maximális összeget.
Kaphat egy KKV 50%-nál magasabb EKD támogatási intenzitást?
Elméletileg igen. A nagyvállalati regionális intenzitás középvállalkozásoknál 10, kisvállalkozásoknál 20 százalékponttal növelhető, de a gyakorlatban nem jellemző az 50%-ot meghaladó EKD támogatási intenzitás.
Miért lehet csak 5–10% egy több százmillió eurós beruházás effektív támogatási intenzitása?
A nagyberuházási képlet miatt. Az első 55 millió euró teljes súllyal, az 55 és 110 millió euró közötti költségrész csak 50%-os súllyal, a 110 millió euró feletti rész pedig 34%-os súllyal növeli a képlet szerinti támogatási maximumot.
Össze kell számítani a korábbi beruházásokat?
Bizonyos esetekben igen. Ha a csoportszinten azonos kedvezményezett ugyanabban a NUTS 3 régióban, ugyanazon vagy hasonló tevékenységhez kapcsolódó támogatott beruházást kezd meg három éven belül, az egyetlen beruházási projekt szabálya alkalmazandó lehet.
Kaphat-e egy vállalat a 110 millió eurós beruházáshoz tartozó támogatási maximumnál többet?
Igen, de ilyen esetben ezt meghaladó méretű beruházásra és az európai bizottsági jóváhagyásra lehet szükség. A Bizottság ilyenkor többek között a támogatás arányosságát, versenytorzító hatását és regionális fejlesztési hozzájárulását vizsgálja. Az Európai Bizottság ilyenkor nem csak az EKD támogatási intenzitást veszi figyelembe, hanem a projekthez kapcsolódó egyéb támogatásokat, adókedvezményeket is.
Megjegyzés: konkrét beruházás támogatási lehetőségének és maximális támogatási összegének meghatározásakor minden esetben a támogatás odaítélésekor hatályos uniós és magyar szabályokat, valamint az adott projekt egyedi körülményeit szükséges vizsgálni.
